Címke: cgi

Digitális azonosulás – Az új képalkotási módszerek hatása a történetmesélésre

2011. január 12. – írta

Az utóbbi időben a képrögzítés technikai feltételei, módozatai és lehetőségei rohamosan megszaporodtak, és megkérdőjelezték a képről, a filmképről (és a filmről) alkotott fogalmainkat. Ha egy pillanatra eltekintünk attól a kérdéstől, hogy vajon a legújabb HD-kamerák képe mennyire megkülönböztethető a 35 mm-es filmétől, fontosabbá válik a többféle képtípus elterjedésének és a különféle képrögzítési módok egyszerűsödésének ténye. A képek és a képekhez kapcsolódó fogalmaink heterogenitása nehéz helyzetbe hozza a reprezentációval, fényképészettel, filmmel foglalkozó művészetelméletet.

Unlucky Luke – Olivier Jean Marie: Lucky Luke – Irány a vadnyugat

2008. május 30. – írta

Az első, teljes egészében számítógéppel generált animációs film, a Játékháború (1995) története a korabeli animációs ipar metaforikus leképezéseként is felfogható. A természetes anyagokból készített Woody-cowboy és a szintetikus termékekből előállított Buzz-robot kezdeti ellenségeskedése, majd együttműködése a kézzel rajzolt figurák és a számítógépes animáció szimbiózisának a legszebb szimbóluma.

Reszkessetek, gyerekek? – Gil Kenan: Monster House / Rém rom

2006. október 15. – írta

Állítólag gyerekeket céloz meg. De egyáltalán nem tűnik mesésnek. Hol van már Piroska, a farkas és a többi erdei lény? Az újhullámos mesedivat szerint nagy- vagy kertvárosi kalandra vágyik a nintendo-nemzedék. Böfögő dagigyereket akarnak látni, csendes-rendes kishaverrel. Kiegészítő kellékként képbe csöppenő dögös csajocskát. Aztán adott a szomszédban a kísérteties ház: alakját változtatja, és felfal mindenkit, aki a közelébe merészkedik. Elsősorban a gyerkőcöket. Tiszta Amerika. Unalmas, lapos és kilátástalan. Szerencsére nincsenek otthon a szülők.

Komputer-töltőtoll – A számítógépes animáció rövid története

2004. szeptember 15. – írta

A hangosfilm bevezetése óta nem volt olyan nagy a felfordulás a moziiparban, mint amilyen mostanában, az analóg technikákról a digitálisakra áttérés időszakában: a hetvenes évektől mind markánsabban jelentkező folyamat úgyszólván napra-nap folyamatosan alakítja át a filmképet, reformálja meg a hagyományos mûfajokat, igazítja ki a történetvezetési technikákat, írja újjá a mozgóképről való gondolkozás módját. A digitális technológiák fejlődése egyes – borúlátó – prognózisok szerint hosszú távon a kreativitás elapasztását és az emberi tényező filmkészítésből való kiiktatását vonja maga után, azonban e jóslatokkal szemben egyelőre több kortárs jelenség is inkább a teremtő- és alkotóképesség megizmosodását jelzi.

Szépség? Szörnyeteg? – Andrew Adamson-Vicky Jenson: Shrek

2001. szeptember 15. – írta

Úgy látszik, a számítógép-animált filmek örökös helyet verekedtek ki maguknak a hollywoodi panteonban: a sort a Toy Story és a Toy Story 2 nyitotta meg, majd a Dinosaur következett. Idén aztán két virtuál-opusz is előpattant – teljes fegyverzetben – a számítógép-mágia műhelyeiből: a Shrek, illetve a Final Fantasy.

Szellem a gépben – Hironobu Sakaguchi: Final Fantasy: The Spirits Within / Final Fantasy – A harc szelleme

2001. július 15. – írta

A Toy Story óta, mely az első volt a kompjúter animálta rajzfilmek sorában, a CGI, vagyis a számítógép generálta látvány megszokottá vált a mozikban; a technika felhasználásával olyan klasszikus mesefilmek születtek, mint a Z, a hangya, a Dino vagy a Shrek. Jóllehet a technológiát a trükkmesterek nem egy nagyjátékfilm képi világának megteremtésében alkalmazták, az egészestés kompjúter-animációk ez ideáig a mesefilm zsánerén belül maradtak; a számítógép generálta szereplők, ha hordoztak is külsejükben emberi vonásokat, mégiscsak mesefigurák voltak.

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc, rövidfilmből kirügyezett horrorfilmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc, rövidfilmből kirügyezett horrorfilmed?

Friss film és sorozat