„...és még sehol sem vagyunk” – A 10 (plusz/mínusz x) gyártási hiba, amit elkövethetsz az első kisjátékfilmed készítése közben

2019. augusztus 22. – írta Páll Zsolt

Mivel az idén nincs Filmtett-tábor, helyette egy első filmjük készítése előtt (vagy közben) lévő fiataloknak (vagy öregeknek) szóló sorozattal kedveskedünk. Íme, egy veterán tábori gyártásvezető jótanácsai.

Felvétel készítése közterületen a hatályos romániai jogszabályi háttér tükrében

2015. december 28. – írta Kokoly Zsolt

Megoszthatjuk-e a kolozsvári Főtéren betlehemi dalokat éneklő kisiskolásokról készült amatőr felvételt? Készíthetünk-e felvételeket egy adott városi közszállítási járművön eljáró ellenőrről? Illusztrálhatunk-e híranyagot anyagot egy erdélyi közszereplő nyilvános területen készült „lesifotóival”? Saját eszközzel készítettem egy pár perces videóklipet egy természetvédelmi területen, pár barátom szerepelt benne, feltölthetem a művet valamilyen videómegosztó honlapra?

Ahogy az amatőrök látták a világot a kommunizmusban – Interjú Miholcsa Gyulával

2012. szeptember 21. – írta Blos-Jáni Melinda

A Román Televízió magyar adásának munkatársa egykor amatőr filmes volt. További történetek a kommunizmus idején működő marosvásárhelyi amatőr filmklubról.

Super 8-as kamerával az „aranykorban” – Interjú Haáz Sándorral

2012. július 23. – írta Blos-Jáni Melinda

Ma a szentegyházi zenetanárként ismerjük, de gimnazista korában animációs filmeket készített, később Super8-as privát felvételeket. Az interjúban arról mesélt, hogyan lehetett filmezőgépet, nyersanyagot beszerezni, milyen filmklubba lehetett járni a kommunizmus idején: azaz megtudhatjuk milyen kalandokat élhetett meg az „aranykor” amatőr filmese.

Kolozsvári fotóamatőrök esete a filmezőgéppel (1930 körül) – Beszélgetés Kabay Lászlóval, amatőr filmfelvételek örökösével

2012. június 22. – írta Blos-Jáni Melinda

Az 1923-ban világszerte kereskedelembe kerülő Cine Kodak filmezőgépek egyike egy kolozsvári fotóboltból került egy polgári családi ház udvarára, és időnként a város utcáira az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején. A helyi szinten relatíve ritkaságba menő amatőr filmezés egy lelkes fotóamatőr, Orbán Lajos nevéhez kapcsolódik, akinek a családi felvételeiről a Filmtett korábban beszámolt már. Kabay László, kolozsvári fotós révén újabb tekercsek és ezzel együtt újabb történetek kerültek elő.

Kis fesztivál nagy mesterrel – Faludi Nemzetközi Amatőrfilm Szemle 2008.

2008. november 20. – írta Katona Linda

A 13. Faludi szemlére 119 alkotás érkezett 17 országból, közülük 45 került be a versenyprogramba. Annak ellenére, hogy kicsi rendezvényről van szó, minden évben elismert vendégek zsűriznek: idén a bírák elnöke Pupi Avati olasz filmrendező volt, vitapartnerei pedig Pintér Judit filmkritikus, Mispál Attila filmrendező, Nagy András operatőr és a Faludi Akadémia igazgatóhelyettese, Lázár Kovács Ákos esztéta.

A kamera bolondjai – „El tudom képzelni, hogy a filmdilettantizmus új művészeti ágat fog létrehozni...” (Balázs Béla, 1929)

2003. április 15. – írta Blos-Jáni Melinda

Hogyha készülne egy térkép a filmvilágról, egy jókora tartományt nem lehetne feltüntetni rajta. Létezik ugyanis a filmeknek egy nem professzionális kategóriája, melyek nem a nyilvánosság számára készülnek. A filmes saját maga számára bűvészkedik a kamerával, kontrollinstanciája legfeljebb szűk közönsége: családja és barátai.

Néhol „ukrán fapados", mégis profi – Beszélgetés Szalay Péterrel

2001. január 15. – írta Zágoni Balázs

Hogyan készül WC-deszkából szólógitár? Mit tehet az ember, ha három próbálkozás után sem veszik fel a Filmfőiskolára? Hogy lehet feleséggel forgatókönyvet írni, saját pénzből játékfilmet csinálni, Trabanttal forgatócsoportot vinni Erdélybe, ott pedig nem erdélyi filmet forgatni? Hogy lesz dokumentumfilmből játékfilm, igaz kicsit „ukrán fapados”, de mégis profi, díjnyertes? Végül hogyan lehet roncsolt képpel, roncsolt lelket ábrázolni? Beszélgetés Szalay Péterrel.