Karády és Kopaszkutya a Körhintán – MozgóKépTár CD-ROM, 1999-2002.

2004. január 15. – írta Csillag Marci

A Magyar Nemzeti Filmarchívum MozgóKépTár című CD-ROM kiadványának háromlemezes, játékfilmes változata első látásra „szerényes” kislexikonnak tűnik, a lelkes filmrajongó azonban hamar feltalálja magát a bájos adatocskák erdejében, és egyre nagyobb örömmel futkossa körbe az egyes alkategóriákat. Ha John Malkovich magyar lenne, ő is erre a – felhasználói fantáziát igénylő – menetre fizetne be.

Könyv – Tükör – Film – Pethő Ágnes: Múzsák tükre. Az intermedialitás és önreflexió poétikája a filmben.

2003. július 15. – írta Király Hajnal

A könyv előszava, a szerzői önreflexió helye, a lehető legfrappánsabban definícióval szolgál: „…ez a könyv maga is mediális tükör, amely a nyelv és a nyomtatás közegében szeretné láttatni a mozgókép médiumközi «mozgásait»…”. Ezáltal nemcsak megelőzi a hasonló következtetésre jutó recenzáló–olvasó kritikáját, hanem egyben értelmezi is azt az elméleti, szerkezet- és nyelvezetbeli komplexitást, amely a könyv egészét jellemzi.

Könyv az „elsüllyedt évtizedről” – Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara. Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében.

2003. június 15. – írta Pócsik Andrea

A szerkesztők méltán nevezik a hetvenes évek magyar filmművészetét „elsüllyedt évtizednek”, hiszen a korszak kimerítő feldolgozása Gelencsér Gábor művének megjelenéséig valóban váratott magára. A frissen publikált kötet így több szempontból is joggal nevezhető „szenzációnak”: egyrészt az említett hiány pótlása, másrészt az elemzések megformálása is okot adhat a film iránt érdeklődők lelkesedésére. A magyar filmtörténet-írásban ugyanis rendkívül ritka „jelenség” a formatörténeti szempont alkalmazása; de sajnos nem találkozunk túl gyakran ilyen alapos, körültekintő, azonban nemcsak az adatmennyiség felhalmozásában, hanem gondolatiságában is lenyűgözően gazdag írással sem.

Változó geográfia – Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések. Képkalandozások kora. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.

2003. május 15. – írta György Andrea

Bíró Yvette könyve, amely a szerző külföldi és hazai lapokban már napvilágot látott, valamint kimondottan e kötet számára íródott tanulmányait tartalmazza, az Osiris Kiadó filmes tematikájú sorozatának legújabb darabja. A kötet szép, ízléses megjelenése, valamint a tiltás visszavonását és a határ fogalmait egymás mellé helyező címe egyaránt olvasásra csábít.

Verziók a filmre – Kovács András Bálint: A film szerint a világ

2003. február 15. – írta Győri Zsolt

Kovács András Bálintnak, a magyar filmkritika egyik maghatározó egyéniségének, a filmtudományok és a mozgóképoktatás egyik jelentős alakjának legújabb, sorrendben a negyedik könyve közel két évtized szellemi munkájáról ad képet.

Mozgásban vagy szövegben rögzítve? – Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből. Sapientia-könyvek 2.

2002. október 15. – írta Virginás Andrea

A Sapientia-könyvek sorozatában másodikként napvilágot látott tanulmánykötet a médiumok egymásra hatásának bonyolult viszonyrendszerébe nyújt betekintést. A szerkesztő, Pethő Ágnes, a kolozsvári BBTE Magyar Tanszékéhez és a Sapientia Kutatási Programok Intézetéhez kapcsolódó fiatal kutatók szövegeiből készített válogatást.

A konzervativizmus diszkrét bája – Cinema

2002. szeptember 15. – írta Margitházi Beja

Eleinte nem értettem, augusztus közepén miért álldogálok hosszasan a kolozsvári újságosstandok előtt, a női-, horgász-, autós- és kutyásmagazinok címlapjainak gazdag választékát röntgenezve, míg egy este, egy már bezárt támaszpont ablakából, visszafogottan, de kissé szomorúan rám nem pillantott Nicole Kidman a Cinema új borítójáról. Bár a májusban felbukkanó, kéthavinak feltüntetett román filmes lap újabb jelentkezésének már valóban itt volt az ideje, Kidmanra végképp nem számíthattunk.

BiGFILM – Nagy remények

2002. június 15. – írta Zágoni Balázs

Romániában egy filmes lap megjelenése önmagában nagy esemény, lévén, hogy ezen a kisebbségi nyelven megjelenő szaklapon kívül, amit kezében tart az olvasó, más hasonló kiadvány az elmúlt két évben nem jelent meg. Amúgy pedig, mintha a filmlapok Bermuda-háromszöge volna ez az ország, melyben négy filmes lap „süllyedt” el az elmúlt öt évben.

Kicsi, de nagyon erős – Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Budapest, 2002

2002. május 15. – írta Paróczai Norbert

A Korona Kiadó gondozásában megjelent Film- és médiafogalmak kisszótára régóta várt kiadvány, elsősorban azon tanárok körében, akik vállalkoztak, vállalkoznak a mozgókép és médiaismeret nevezetű tantárgy tanítására alap- vagy középfokon. A Kisszótár egy sorozat része, hiánypótló szerepe azért nagyon erőteljes, mert az eddigi mozgóképoktatáshoz készült tankönyvek, segédletek egyike sem tartalmazott kislexikont vagy fogalomtárat: irodalom- vagy történelemkönyv enélkül ma már nehezen képzelhető el. Fogalomtárat persze sokkal nehezebb elkészíteni mozgókép és médiaismeretből: rendkívül nagy műveltségterületet felölelő, komplex tárgyról van szó, nagyobbrészt állandóan változó és a tanár által is folyamatosan tanulandó tartalommal.

Korunk filmje – Korunk 2002/1. – Az erdélyi magyar film

2002. április 15. – írta Stőhr Lóránt

Eleven filmkultúráról csak ott beszélhetünk, ahol létezik az alkotók, befogadók, kritikusok szentháromsága. Erdélyi magyar filmről beszélni nem lehet, amíg nem ír róla senki. Biztos pont a Filmtett, de azért nem rossz, ha más típusú, hosszabb lélegzetű cikkek is megjelennek a témával kapcsolatban. Erre vállalkozott a Korunk szerkesztősége, amikor a folyóirat 2002. januári számát a filmnek szentelte.