A fekete ötven árnyalata – Sam Taylor-Johnson: Back to Black

2024. április 15. – írta Siklódi Lehel

A Back to Blackhez hasonlóan kevésbé jól sikerült életrajzi filmek utólag annyival mindenképp kárpótolhatják a nézőt, hogy ha felületesen is, de legalább megismerhetett egy páratlan életutat, amiről előtte talán semmit se tudott.

Álmodnak-e az androidok mesterséges érzelmekről? – Pablo Berger: Robot Dreams / Robotálmok

2024. február 26. – írta Lubianker Dávid

A Robotálmok Sara Varon azonos című képregényének rajzfilmváltozataként mesél a barátság örömeiről és törékenységéről. Pablo Berger Oscar-díjra jelölt animációja ráadásul saját médiumának jellegzetességeit kiemelve csempész némi (ön)reflexivitást a meghitt történetbe.

Volt egyszer egy… reggae – Reinaldo Marcus Green: Bob Marley: One Love

2024. február 21. – írta Szilágyi Edvin

Reinaldo Marcus Green a Richard király sikere után újabb életrajzi filmet készített, amely tökeletesen illeszkedik az utóbbi évek zenész-biopic-trendjébe. A Bob Marley: One Love egyrészt hiánypótló alkotás – reggae-filmből túl kevés van –, másrészt azonban nem tud újat mutatni sem Marley életével kapcsolatban, sem a zenészéletrajzi zsánerben.

Az ikon mint ember – Bradley Cooper: Maestro

2024. január 5. – írta Huszár Dániel

Hasonmássá válás, érzelmek össztüze, tér a tündöklésre – Bradley Cooper idei életrajzi filmje, a Maestro, Oscarra esélyessé tette a színész-rendezőt.

Ahogy ne – Sam Levinson: The Idol / Az idol

2023. szeptember 14. – írta Huszár Dániel

Az idol vakmerő vállalkozás (volt). Már forgatókönyvként is nehezen lenne szerethető, cinikus alapötletét pedig az elkészült mozgóképnek sem sikerült befogadhatóbbá tennie.

Lelki társ vagy tükör? – Scott Neustadter, Michael H. Weber: Daisy Jones & The Six

2023. április 10. – írta Vigh Martin

Szemtelenül szép emberek szenvednek a ‘70-es évek rockszcénájában, a szülők konzuméletét felmondani kívánó fiatalok azonban most egy fiktív banda, a Taylor Jenkins Reid regényében megszületett Daisy Jones & The Six koncertjein csápolnak. „You regret me and I'll regret you”, avagy tud-e többet nyújtani a többek között Reese Whiterspoon producerkedése mellett készült sorozat a klasszikus rock-klisék újraélesztésénél?

Tangó és emlékezet – Az argentin film története

2023. február 24. – írta Lénárt András

Visszatérő és örökérvényűnek tűnő megállapítás, hogy a film és a történelem Latin-Amerikában egymástól elválaszthatatlan területek, egyik a másik nélkül nem érthető meg teljes valójában. Mindez Kuba, Mexikó és Chile mellett Argentínára igaz a leginkább, ahol a „történelmi” kitétel számos megközelítésből érvényes. A film és a politikai rendszerek kölcsönhatása, a történelmi emlékezet mozgóképes ábrázolásának jelentősége, valamint a film feladata a (mindenkori) jelen formálásában az argentin filmtörténet legfőbb jellemzői között szerepelnek, sok esetben úttörő mivoltuk is tagadhatatlan.

Londonban félpucér a Mihály – Steven Soderbergh: Magic Mike's Last Dance / Magic Mike utolsó tánca

2023. február 15. – írta Ferenczi Szilárd

Érthető, hogy Soderbergh miért ragaszkodott személyesen az Magic Mike-trilógia utolsó darabjának vászonraviteléhez. Arra viszont nincs magyarázat, hogy 11 évvel korábbi önmagához képest miért nem villant elég fricskát, bátorságot, vagy tudomisén, tangába szuszakolt tökösséget.

Egy maréknyi Erzsókért – Dombrovszky Linda: A helység kalapácsa

2023. január 26. – írta Siklódi Lehel

A Petőfi Sándor-emlékév apropóján, az MTVA felkérésére készült el Dombrovszky Linda rendezésében A helység kalapácsa című tévéfilm, amely a költő azonos című komikus eposzának új köntösben való megjelenítése. A mintegy öt évtizede bemutatott előző tévéfilmhez képest az új adaptációban a western stíluselemei keverednek táncfilmes betétekkel, a végeredmény pedig egy hullámzó színvonalú magyar paródia.

A vak és a nyomorék felemelkedése és bukása – Juasza Maszaaki: Inu-oh / Inu-ó

2022. december 7. – írta Galaczi Zsófia

Teltházas vetítéssel mutatták be a japán animátorzseni, Juasza Maszaaki legújabb nagyjátékfilmjét a 20. Anilogue fesztiválon: az Inu-ó egy újabb irodalmi adaptáció a rendező karrierjében, és egyúttal mélymerülés a japán kultúrában: a Hideo Furukawa 2017-es regényén, valamint közvetve a legismertebb japán epikus költeményen, a Heike monogatarin alapuló anime a japán heike zenei, illetve nó színházi hagyományokat ötvözi a szivárványos hippi mozgalommal.