Az én kis falum – Neeraj Ghaywan: Homebound

2025. május 23. – írta Jakab-Benke Nándor

[Cannes 2025] Az indiai Homebound (kb. Hazafelé) néha veszélyesen közel kerül a hatásvadász, olcsó melodrámához, de ha biztonsági játékot űzne, valószínűleg nem tudná ennyire megríkatni a nézőjét.

Egy szent szarvas meggyilkolása – Hamagucsi Rjúszuke: Aku wa sonzai shinai / Evil Does Not Exist / A gonosz nem létezik

2024. május 15. – írta Jakab-Benke Nándor

Időszerű témájú, időtlen formanyelvű film a japán arthouse-fenegyerek boszorkánykonyhájából, talán a kelleténél kissé talányosabbra fazonírozva.

Folyóparti suttogások és sikolyok – Wei Shujun: He bian de cuo wu / Only the River Flows

2024. május 10. – írta Papp Attila Zsolt

A Jü Hua művéből készült film „formailag” sorozatgyilkosos noir-thriller, kínai szocreál dekórumok között – valójában zavarbaejtő utazás az emberi psziché mélyére, amelyben a végső titkot a kiismerhetetlenül hömpölygő folyó őrzi.

Nyuszi a Holdon – Glen Keane: Over the Moon / Lunaria – Kaland a Holdon

2021. április 14. – írta Buzogány Klára

Ez a 7+-os gyerekfilmbe oltott, sziporkázó, modern mese minden varázslatos fordulatán túl valójában igen komoly témáról mesél gyermeki nyelven: a gyászról és annak feldolgozási folyamatáról szól.

Univerzum-kaleidoszkóp bálnával – Ayumu Watanabe: Kaijû no kodomo / Children of the Sea / A tenger gyermekei

2020. december 3. – írta Buzogány Klára

Álltál már valaha egy akvárium óriási üvegfelülete előtt, belefeledkezve a túloldal masszív víztömegében kavargó halak sokaságába? Ha esetleg gyerekként és egy nagyszabásúbb akvárium, mondjuk egy óceanárium hatalmas, változatos életközösséget bemutató tengerdarabkája előtt élted meg ezt a pillanatot, akkor nagyon fogod érezni ezt a filmet. Érteni nem biztos.

Gyújtogatlak, gyújtogass tovább – Lee Chang-dong: Beoning / Burning / Gyújtogatók

2018. október 26. – írta Verpeléti András

Az Andrej Tarkovszkij tempójában dolgozó mester nyolc év után jelentkezett új filmmel és a Gyújtogatók ugyanolyan kiválóan sikerült, mint a dél-koreai író-rendező korábbi munkái. Spoilerveszély: a filmben egyetlen fészer, pajta vagy üvegház sem ég le.

Eltűnt ízek nyomában – Eric Khoo: Ramen Teh / Ramen Shop – Ízek a múltból

2018. július 11. – írta Berecki Beáta Hajnalka

Valószínűleg mindenki életében vannak olyan ízek, amelyeket, ha megérez, nyomban elfogja a gyerekkor iránti nosztalgia. A Berlinálé „Kulináris mozi” szekciójában debütáló Ramen Shop főszereplőjére pedig ez hatványozottan igaz; nem is lehetne talán másképp, hiszen rámenséf.

Az emberfaj sárkányfog-vetemény – Kim Ki-duk: Human, Space, Time and Human

2018. június 2. – írta Papp Attila Zsolt

A koreai film fenegyereke nagyívű – és szokása szerint vériszamos – parabolát rendezett az emberi természetről és a társadalom működéséről. Akinek bírják az idegei (meg a gyomra), nézze meg; mégis az az érzésünk, hogy Kim Ki-duk ezúttal – főként néhány korábbi remeklésének ismeretében – túl sokat markolt és keveset fogott.

A japán Erdély – Szono Sion: Tokyo Vampire Hotel

2018. május 29. – írta Iszlai József

A borús időben tolongó vasárnapi tömeget semmi nem készíthette fel az elkövetkező két és fél órányi vérontásra. A bonchidai vetítés nyitóbeszéde alatt úgy tűnt, sokan nem is tudták, hogy a film jelentős harmadát kolozsvári helyszínek, kolozsvári színészhallgatók statisztálása, és a kolozsvári állami román színház színészének kókadt játéka fogja kitenni. A hosszasan vérző vászon előtti székek lassanként szabadultak fel.

Roskadozó falak alatt – Asghar Farhadi: Forushande / The Salesman / Az ügyfél

2016. december 6. – írta Sándor Anna

Asghar Farhadi ismét az eltávolodás léptékeit vizsgálja, hogy a párkapcsolatok apróbb repedéseit egy-egy nagyobb ütés hogyan hasítja akár átjárhatatlanul szélessé. Fókusza ez alkalommal egyoldalú, jobban érdekli a sértett büszkeség, a bosszúvágy és a kegyelem témája, mint hogy kiegyensúlyozottan tudósítson szereplőiről.