Kiadványok

„A francba, szeretem a költészetet; valakinek problémája van ezzel?!” – A Prizma filmművészeti folyóirat negyedik száma

2010. december 14. – írta

Annak ellenére, hogy nem egy szabadidős, habkönnyed magazin, melyet tévénézés vagy főzés közben is nyugodtan lapozhatunk, a Prizma magán viseli a gyakori rendszerességgel megjelenő kiadványok egyik legnagyobb átkát: épphogy mohón megszagolgattuk, megnézegettük és kiolvastuk, függővé válásunk után máris alig várjuk a következő lapszámot.

Minden, amit mindig is tudni akartál Hitchcockról (de sohasem merted megkérdezni az Apertúrától) – Füzi Izabella (szerk.): Hitchcock. Kritikai olvasatok

2010. május 19. – írta

Ritkán emlegetjük, de egy könyv sikere nem kizárólag a tartalmától függ. Pláne napjainkban, amikor nagyon is fontos a csomagolás, és nem mindegy, hogy a potenciális olvasó (vagy inkább fogyasztó) egyáltalán észreveszi-e a polcon várakozó nyomtatványt. Az Apertúra Könyvek sorozatának indító darabja, a Hitchcock. Kritikai olvasatok már első látásra addiktív, csakúgy, mint a témájaként megjelenő filmrendező munkái – ami igencsak jó előjel.

Vitatható pillanatképek – Beszélgetés Nick Jamesszel, a Sight & Sound főszerkesztőjével

2010. április 26. – írta

A Titanic Fesztivál zsűrijének idei elnöke, Nick James a brit Sight & Sound főszerkesztője. Lapja, az egyik legmeghatározóbb európai filmes magazin, nem zárkózik el az ellenvéleményektől sem: az utolsó oldalon rendszeresen közli az olvasók kiigazításait, vagy eltérő véleményét egy témával kapcsolatban. James nyitott embernek mutatta magát, aki kellő műveltséggel és humorral nyilatkozik a film és a kritika világáról.

Az út, az idő és a cselekmény – Janisch Attila filmjei DVD-n

2009. december 23. – írta

Amikor először láttam meg a Janisch Attila filmjeinek DVD-összkiadását reklámozó óriásplakátot egy akciós láncfűrész meg egy plazmatévé-hirdetés között, először a helyzet furcsasága tűnt föl. Az már csak később jutott eszembe, hogy ennek a sokatmondó, mégis kevesekhez szóló rendezőnek a mindennapos tárgyak misztifikációja mellett talán maga az út, az úton levés a legfontosabb.

Rendes feltámadás – Balogh Gyöngyi−Zágoni Bálint szerk.: A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig

2009. november 30. – írta

A filmektől elbűvölt pszichológus, Hugo Münsterberg éppen ekkoriban (1916) írja le azt a korát messze megelőző meglátását, hogy a film természetes helye a néző fejében van, mivel itt rendeződik össze értelmes egésszé, majd itt raktározódik, tárolódik, akár hosszú éveken át. Vászonra vetíthető filmek híján ez kávébarna kötet sokat tesz ezért, hogy a fejünkben, ha nem is film-, de érzéki élménnyé álljanak össze a fennmaradt kolozsvári némafilmes relikviák.

McLuhantól Derrickig – Gondolatok A képernyő jótékony homálya kapcsán

2009. szeptember 14. – írta

Mihály István kötetéről egyszerre nagyon könnyű és nagyon nehéz  recenziót írni: a szerző a Filmtett köré csoportosuló tollforgatók táborának veterán és kiemelkedő képviselője, az idén Kolozsváron megjelent A képernyő jótékony homálya című kötete pedig egyes olvasóink számára több ismerős írást tartalmaz. A kötet gerincét képező gondolatmenet ellenben mindenkinek újdonságértékkel szolgálhat.

Éljen az új lap! – Prizma: új filmművészeti folyóirat

2009. július 8. – írta

Amikor világszerte a szakmában (és mi is) arról tanakodnak, hogy szükség van-e például filmkritikára, valóban hiánypótló lehet egy ilyen lap: tudományos igénnyel, de emészthető módon dolgozza fel a vállalt tematikát. A Prizma valahol a régi, nyomtatott Filmtett és a Metropolis között foglal helyet, arculatában és megvalósításában pedig leginkább a Pergő Képeket idézi.

Szűrő
Rovatok
Cikksorozatok
Filmműfajok
Tematikák

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat