Az alábbiakban a Zöld könyv – Útmutató az élethez című film nem hivatalos nézőtájékoztatóját olvashatják.
- Milyen típusú film a Zöld könyv – Útmutató az élethez és megtekintése milyen körülmények között ajánlott?
A Zöld könyv az úgynevezett feel-good-filmek csoportjába tartozik. Összetevői enyhítik a faji alapon történő negatív megkülönböztetés okozta kellemetlen érzetet. Megtekintése mindazok számára ajánlott, akik a politikailag korrekt filmeket kedvelik, hiszen a Zöld könyv – Útmutató az élethez elkerüli a megjelenített közösségek és csoportok bármilyen típusú megbélyegzését.
Ugyanakkor univerzális hatóanyagainak köszönhetően azon nézők számára is javallott, akik politikaikorrektség-túltengést tapasztalnak környezetükben: a Zöld könyv – Útmutató az élethez igyekszik depolitizálni választott témáját, hiszen a film a fekete-fehér barátságról szól, bőrünk színétől függetlenül.
- Tudnivalók a Zöld könyv – Útmutató az élethez megtekintése előtt
A film címéül szolgáló útikönyv (angol nevén: The Negro Motorist Green Book) 1935 és 1966 között évente jelent meg, és arról informálta az őt forgató afroamerikai kirándulókat, hogy egy adott állam vajon melyik éttermében ülhetnek asztalhoz, esetleg hol tudnak tankolni vagy éppen arról, hogy van-e olyan hotel a közelben, ahol szobát vehetnek ki.
A maximális hatás elérése érdekében a Zöld könyv – Útmutató az élethez igaz történeten alapul. A hitelességért Nick Vallelonga, a film forgatókönyvének egyik írója, egyben a főhős fia kezeskedik.
Ne nézze meg a Zöld könyv – Útmutató az élethez című filmet, ha túlérzékenység lép fel az esetleges hiteltelenségre, a film egyéb fikcionalizáló összetevőire vagy a független orgánumok véleményére (lásd a Vanity Fair cikkét).
- Mit tartalmaz a Zöld könyv – Útmutató az élethez című film?
Történet:
A mérsékelten rasszista Tony Vallengola olasz-amerikai családcentrikus kidobó elvállalja, hogy sofőrje/testőre lesz Don Shirley-nek, a ’60-as évek felkapott afroamerikai zongoristájának, aki mérsékelt identitásválságban szenved.
Alkotók:
Egy darab Mahershala Ali. Jótállást érte a már elnyert Oscar-díj biztosít. Tanúi lehetünk annak, hogy először eszik sült csirkét: két kézzel fogja.
Egy darab Viggo Mortensen. A Középföldén is méltán hírhedt, háromszoros Oscar-jelölt, dán felmenőkkel rendelkező amerikai színész. Remekül eszik olaszul.
Egy darab Linda Cardellini. Mivel a film készítése során kiemelt szempont volt az autencitiás, ezért az amerikai-olasz levél-olvasó feleség szerepébe olvasni tudó amerikai olasz színésznőt castingoltunk.
Egy darab Peter Farrelly. A vígjátékok műfajából érkező rendező még a Konföderációs Államokban is garantálja a felhőtlen kacagást.
Egy darab zöldeskék kavics. El is lopják, meg nem is. Szimbólum is, meg nem is. Ali mellett ő az egyetlen többször visszatérő nem-fehér karakter.
- Lehetséges mellékhatások:
A nagy mennyiségben alkalmazott feel-good-faktor miatt úgy tűnhet, hogy a két karakter egy légüres térben autózik, ahol csupán háttérzajként jelenik meg a ’60-as évek Déli államaiban tetten ért rasszizmus. Előfordulhat, hogy úgy érezzük, a forgatókönyv kénytelen-kelletlen mozzanatokként emeli be a történetbe a faji szegregáción alapuló negatív megkülönböztetés tapasztalatait, mert szívesebben lubickol az anekdotizáló szituációk tömkelegében. Ebben az esetben érdemes önvizsgálatot tartani, és elgondolkodni azon, hogy nem bennünk van-e a hiba.
A rendező legtöbbször megkerüli a rasszizmus abszurditásának szemügyre vételét. Amikor mégis betüremkedik a fenyegető és meghökkentő valóság, az események hirtelen felgyorsulnak és Tony egy huszárvágással megoldja a helyzetet. Ha emiatt azt gondolnánk, hogy Tony a fehér megmentő szerepét veszi magára, az csupán a helyzet összjátékának eredménye, hisz valójában a rábízott munkát végzi el.
Amennyiben némi különbséget vélünk felfedezni a két fő karakter motivációja között (Shirley: folyamatos testi fenyegetettsége mellett a karrierje is derékba törhet, ha nem vállalja a rasszista déli fehérek előtt való szereplést; Vallengola: nem kapja meg második havi fizetését, és ha nem igyekszik, a karácsonyi vacsorát is lekési), akkor jusson eszünkbe, hogy a Zöld könyv – Útmutató az élethez című film valódi tétje a barátság.
A Zöld könyv – Útmutató az élethez megtekintése után úgy tűnhet, hogy a rasszizmus megléte és hatása egy túlteoretizált probléma, mert ha mindannyiunk rasszista apja megismerkedik egy feketével, és kideríti róla, hogy igazából ő is ember, akkor erre bárki képes lehet. Továbbá az is kiderül, hogy rasszistának lenni sokkal nehezebb, mint azt eddig gondoltuk volna.
- Mi történik, ha elfelejtette megnézni a Zöld könyv – Útmutató az élethezt?
Ha elfelejtette megnézni a Zöld könyv – Útmutató az élethez-t, ne nézze meg kétszer a filmet a kihagyott adag pótlására.
