Beszámoló | Sapientia EMTE: First Cut III, 2019 Beszámoló | Sapientia EMTE: First Cut III, 2019

Szemtől szemben a nézővel

Sapientia EMTE: First Cut III, 2019

A szorongás, a magány és a kirekesztettség foglalkoztatta leginkább a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári fotó, film, média szakos hallgatóit a 2018-2019-es tanévben. A friss, sokszor még nem teljesen végleges (vizsga)munkákat harmadik éve mutatják be First Cut címmel, a csütörtök esti eseményen három installációval, két fotókiállítással, zörejekkel továbbmesélt „hangosképekkel”, egy hangjátékkal, valamint hét kisjátékfilmmel, egy animációval és két dokumentumfilmmel találkozhattunk.

Ez az az alkalom, amikor a diákok először mutatják be tanáraikon és alkotótársaikon kívül szélesebb közönségnek is, amin a tanév során dolgoztak. Itt szembesülnek azzal, hogy összeáll-e a történetük, az üzenetük a néző fejében is. Ezért frappáns felütése volt az eseménynek az elsőéves mesteris hallgatók Negyedik fal (Fourth Wall) című installációja, amely játékosan átlépi a fikciót és a befogadót elválasztó láthatatlan falat, és megmutatja, hogy néha a nézőre is visszanéz valaki.

Ugyancsak az egyetem Tordai úti székhelyén, a filmstúdióban kapott helyet Tóth Helga Nature Bubble című installációja is, amely a környezetvédelmi diskurzus felerősödése és a természettől való eltávolodás kettősségén gondolkodik, a stúdió előterében pedig Száva Hunor Levente Corporate Purgatory című hangjátékát hallhattuk, amelyben egy nagy cég új munkatársának tájékoztatása valódi horrorrá fajul. Szintén itt vetítették a másodévesek „hangosképeit”, azaz zörejekkel és hanghatásokkal továbbmesélt művészfotóit is.

Fotókiállítás-installációban foglalta össze tömény erasmusos élményeit a lengyel cserediák, Tomasz Szewczyk, aki szinte muzeológusi szenvedéllyel őrizte meg a Kolozsváron átbulizott hetek tárgyi és fotós emlékeit, és töltötte meg velük a régi könyvesbolt terét. Mielőtt beléptünk volna a filmvetítések helyszínére, az aulába, két fotósorozattal találkoztunk, amelyek, mint később kiderült, némiképpen már előkészítették a filmek hangulatát: mindkettő a félelmekből, fóbiákból indult ki, olyan általános létélmények markánsan személyes vizuális lecsapódásaival, mint a tömbháznegyedi élet, vagy a műtétek.

Ezután nézhettük végig két blokkban a frissen elkészült kisjáték- és dokumentumfilmeket. A szorongás, a kudarctól, mások véleményétől való félelem gyermekkortól felnőttkorig elkísér, ezt a belső bizonytalanságot mutatja be Kovács Flóra R.E.M. fázis című kisjátékfilmje. A film – amint erre a címe is utal – az álom logikája szerint működik, így a jelenetek nem a klasszikus elbeszélői struktúra szerint szerveződnek, a szereplők egyik pillanatról a másikra változó kontextusban jelennek meg. A főszereplő lány jelenléte kapcsolja össze őket, viszont ebben is van egy csavar: hol felnőttként, hol gyermekként látjuk őt, viszont mindig egyedül, magányosan, kiszolgáltatva a többiek tekintetének. Mikor a néző már belefáradna a látszólag összefüggéstelen jelenetek sorába, a lánynak mégis sikerül áttörni az álmokra gyakran jellemző tehetetlenség-érzés falát, és valamelyest aktív szereplővé válnia.

Tóth Helga Áramszünet című rövidfilmjében a címben szereplő technikai malőr arra készteti a közös lakást bérelő srácokat (testvéreket?), hogy digitális elfoglaltságaikat félretéve váltsanak néhány szót a konyhaasztalnál, a mobiltelefonnal megvilágított váza fényénél. A jelenet sötétsége miatt operatőri kihívás, de a rendezőnek sem egyszerű összetett viszonyt felvázolni két ember között egy ilyen statikus, drámai fordulatoktól mentes helyzetben. Szerencsére sikerült a konyha díszletelemeit a függönytől a mosogatókagylóig a szereplők között feszülő konfliktus szimbólumaivá tenni, így nem csak a szavakból értjük meg, hanem érezzük is az egyik fiú magányát és a másik lelkiismeret-furdalással vegyes fölényét. A jelenet egy erdélyi „kitchen sink” dráma része is lehetne, hiszen a háttérben ott húzódik a nagyvárosban érvényesülni próbáló vidéki fiatalok vergődése, a társadalomkritikai vonatkozás, amire a rendező egy hosszan feltűnő Biciklitolvajok-filmplakáttal is ráerősített.

Tóthpál Béla témaválasztása bátor: Blue Day című kisfilmje egy depressziós kamasz első iskolai napját mutatja meg egy hosszabb, valószínűleg kórházban töltött kimaradás után. Ezen a napon maga az ördög a társa, pontosabban egy férfi, akit csak ő és mi, nézők látunk és hallunk, és aki mindent megtesz azért, hogy a fiú amúgy is ingatag önértékelését még inkább lerombolja, és a lehető legrosszabb döntéseket provokálja ki belőle. Miközben felvillannak a lelki okok, amelyek erre a mélypontra taszították a főszereplőt – főként az apa hiánya, akit a gondoskodó, de elfoglalt anya alkoholistának titulál –, a benne élő szorongás és frusztráció konkrét megtestesítése jó és rossz harcára egyszerűsíteti a filmet.

Csapó Huba tájképekkel és dolgozó falusiakkal, párbeszédek nélkül, kizárólag hangokkal és zörejekkel mutatja meg a Gyimesek ritmusát. Dokumentumfilmjén egy hangszer, a gardony elkészítése ível végig a farönktől a táncházban való megszólaltatásig, közben viszont a változó évszakokat, a helyiek életét kitöltő munkát, a favágást, patkolást, építést is megmutatja. A tücsök és a hangya meséjét juttatták eszembe a hangszerfaragás és a tűzifa-aprítás párhuzamba állított jelenetei: a sok hasznos, létfenntartást célzó tevékenység között van, aki kitartóan dolgozik valamin, ami nehéz, időigényes, és „csak” esztétikai értéke van. Annyit még elárulok, hogy ebben a mesében a tücsök nem jár pórul.

Páll Adél animációs kisfilmjében a kutyájával élő magányos öregúr nyugalmát az óra kakukkolása sem zavarja, ugyanis nagyothall, az ajtócsengőre is az eb figyelmezteti. Idegen környezetben, például az állatorvosi rendelőben azonban már jobbnak látja feltenni a hallókészülékét, igaz, rögtön meg is bánja, hiszen az túl jól működik, és minden apró zörejt megsokszoroz, átváltoztat: egy apró orrfújásból például trombitaszóló lesz, amit természetesen vizuálisan is érzékelhetünk. A Nagyothalló kedves példája annak, hogy rajzzal és zörejekkel milyen pontosan megjeleníthető az, amit egy karakter „belül” tapasztal.

Benő Pál-Alpár S.M.T.M. című kisjátékfilmje olyan jelenettel kezdődik, amellyel egy kezdő filmrendező kisköltségvetésű alkotása könnyen hiteltelenné válhat: pisztolyos katonák tipornak sárba egy középkorú nőt, akitől valamilyen információt szeretnének megtudni. Az akciójelenet hatásosra sikerült, az esetleges kétségeket pedig cseles fordulattal oszlatták el az alkotók: mindez film a filmben, egy forgatás helyszínén vagyunk. A rövid thriller további fordulatokban bővelkedik, sejtelmes utasítások, megkettőzött szereplők között bolyongva próbáljuk kitalálni, hogy ki kit manipulál.

Ki ne vett volna részt kínos családi eseményen, amikor a házigazda rögeszmésen próbál a vendégek kedvére tenni, miközben pokolba kívánja őket? Farkas Boglárka Amit nem vettünk észre című kisjátékfilmjében az összejövetel egy spontán halotti tor, amit a magányos, de mindenki kedvence szomszéd néni temetése után illendőségből trombitál össze a férj, miközben felesége, az egyedüli, aki igazán közel állt az elhunythoz, inkább magányosan gyászolna. A társaságban olyan sablonkarakterek bukkannak fel, mint a tisztaságmániás rokon, a pletykás idős hölgypáros, az eszem-iszom reményében ismeretlenül is betoppanó szomszéd, a film mégsem válik sablonossá, többek között a jól adagolt fekete humor miatt. A szatíra irányába hajló kisfilm ugyanakkor nem vicceli el a gyászt: a hatásos záróképben megtudhatjuk, hogyan ábrázolható a szomorúság evéssel.

Az Eb gondolat, Frunza Roland kisfilmjének címe annyit tesz: késő bánat. A filmrendező meglehetősen kegyetlen főszereplőjével, és úgy tűnik, nem hisz abban, hogy az emberek változhatnak: a nyolc éve magányosan élő öregúrnak pillanatra sem bocsát meg azért, hogy napjait egy tömbházlakás négy fala között tölti percre pontosan ismételt rutincselekvések között, egyetlen élőlény, a Berci nevű szobanövény társaságában. A keserű hangulatot az sem töri meg, hogy a főszereplő egy kérdőívező hölgy hatására ünneplőbe öltözik és bemegy a városközpontba. Késő bánat, üzeni a rendező.

Szintén nem tud kilépni szobája és tudata négy fala közül Szentpéteri Zsolt Nosztalgia című kisfilmjének főszereplője, a fiatal fiú, aki elkeseredésében vadul sportolni kezd, de még egy függőknek segítő online közösségbe is bejelentkezik, hogy végre elfelejtse szerelme retinájába égett képét. A film a színes neoncsövekkel megvilágított enteriőrrel, az aszimmetrikus kompozíciókkal virtuális műviségre hajazó, erőteljes látványvilágot teremt, amelyben nem hatnak idegenül a képmezőre kivetülő online chatszövegek sem. A virtualitásnak végül dramaturgiai szerepe is lesz, és egyúttal társadalmi színezetet adva, túllendíti a filmet egy egyszerű szakítás- és függőségtörténeten.

A szemle erősen zárult: az utolsóként vetített alkotás, Miklós Nóra Tejjel kifli című dokumentumfilmje egy székelyföldi nevelőotthonról szól, ahová hátrányos helyzetű családok átmenetileg beadhatják gyermekeiket, mikor már alapvető szükségleteiket sem tudják biztosítani. A kicsik sokszor itt tanulnak meg tisztálkodni, beszélni, közösségben létezni. Pozitív történetről van tehát szó, a filmen mégis végigvonul a rossz sejtés, hogy a társadalom perifériáján élők csak kivételes esetben törhetnek ki ebből a környezetből – a többség mindig egy szimbolikus rácsos kapu mögül integet majd, ahogy a filmben is látjuk. A Tejjel kifli több dokumentumfilmes technikát ötvöz: az alkotók interjúkat készítettek a mélyszegénységben élő szülőkkel és az otthonban dolgozó nevelőkkel, a gyerekekről pedig a rejtőzködő megfigyelő és a jelenlétét felvállaló filmes szemszögéből is készítettek felvételeket. A refrénszerűen visszatérő jelenet, amelyben közeli portrékat készítenek a gyerekekről, miközben arra kérik őket, hogy mosolyogjanak a kamerának, a film előrehaladtával egyre nagyobb feszültséget hordoz.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat