A vajdasági magyar filmművészeti örökség megőrzéséről A vajdasági magyar filmművészeti örökség megőrzéséről

Délvidéki filmmentés

A vajdasági magyar filmművészeti örökség megőrzéséről

Siflis Zoltán vajdasági filmrendező javaslata egy kisebbségi nemzeti filmarchívum létrehozására.

A vajdasági magyar filmművészeti örökségünkkel kapcsolatos stratégia programterv-javaslatom abból az alkalomból íródott, hogy a vajdasági magyar közösség kisebbségi önkormányzata, az MNT most készíti a délvidéki magyarság új, második, hat évre szóló művelődési stratégiáját, amelynek elfogadására ősszel kerül sor. Ezt nem az MNT felkérésére teszem, hanem filmművészetünk iránti felelősségtudatból, elkötelezettségből.

A feladat

Kisebbségi magyar filmkultúránk iránt érdeklődők kutatási lehetőségeit jelenleg komoly nehézségek akadályozzák. Ugyanis a kutatók, a délvidéki magyar vonatkozású mozgókép iránt érdeklődők számára nem áll rendelkezésre egy kisebbségi nemzeti filmarchívum, amelyben megtalálhatók, netán megtekinthetők lennének a napjainkig elkészült magyar filmek. Sem játék-, sem dokumentum-, sem animációs filmjeink kollekciójával, sőt, a kört szélesítve, magyar nyelven játszó színházaink előadásairól készült felvételek gyűjteményével nem rendelkezünk. Örökségvédelmünk érdekében nem elégedhetünk meg a kutatási feltételek ilyen szintű elégtelenségével. Szeretném jelezni, hogy nekünk itt, a Délvidéken 18 éve erre törvényes, intézményes lehetőségünk is van, tudniillik már 2005 óta létezik a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, amely regionális intézmény, tevékenysége kiterjed egész Vajdaságra, s amelynek alapdokumentumában foglalt feladata a vajdasági magyar nemzeti kisebbség kulturális örökségének és élő kultúrájának megőrzése, többek között vajdasági magyar kultúrkincs papíralapú, valamint hang- és mozgóképanyagának mentése, feldolgozása, megőrzése, valamint digitalizálása.

A VMMI alapítása óta több területen is figyelemreméltó munkát végez, amelyért elismerésemet fejezem ki. Az általam is ismert, elismert, sikeres területek – mint pl. a könyvtári anyagok digitalizálása – mellett kisebbségi magyar filmművészetünk területén szükséges archiválás-előkészítési és digitalizálási munka viszont sajnos elmaradt. Mielőbb lépéseket kell tenni ennek a tarthatatlan állapotnak a kiküszöbölésére, a folyamatok elindítására, mert a vajdasági magyar filmgyártás, filmtörténet – így, megíratlanul is – része az egyetemes magyar filmtörténetnek, de egyben egyedülálló, sajátos filmművészeti dokumentuma, lenyomata a vajdasági magyar identitás történetének is. Csakhogy rejtett, identitásismeret-gyarapítás szempontjából hatástalan, meddő kincse. Kincs, ami nincs.

Nemcsak a szanaszét heverő filmek begyűjtésére, azok szakszerű archiválására lenne szükség, hanem a filmekkel kapcsolatos, az újságokban, folyóiratokban megjelent filmkritikák, cikkek, hírek, fotók, rádiókban és televíziókban velünk, filmjeinkről készült ismertetők, interjúk begyűjtésére is. Hiszen ezek a filmjeink a kisebbségi léthelyzetünk számtalan kulturális, ideológiai, gazdasági aspektusát, közállapotának időszakait, traumáit, törekvéseit, sikereit és kudarcait is tükrözik, dokumentálják. Az utókor számára megélhető, megismerhető, értékes források. A film amellett, hogy összetett művészeti ág és ábrázolásmód, nemzeti kincs is, többek között ezért is fontos, hogy mielőbb olyan saját kisebbségi, délvidéki magyar filmarchívumot hozzunk létre, amely lehetővé teszi rég- és közelmúltunk, jelenünk megismerését, kutatását, továbbgondolását és népszerűsítését.  

A fentebb említettekből következik – mintegy speciális, sajátos feladatként – a vajdasági magyar hivatásos színházak előadásairól készült profi vagy amatőr színvonalú videófelvételek rendszeres gyűjtése, archiválása és feldolgozása is. Fontos kiegészítésként megemlítem, hogy a délvidéki vonatkozású mozgóképkincs-archiválás lezárásaként, ha filmes formátumban nem is, de számontartás vonatkozásában, össze kell állítani azon játékfilmek, televíziós adaptációk listáját is, amelyek a vajdasági írók művei alapján készültek. Ezen adatok kutatásának legfőbb forrása a magyar filmarchívum, a vajdasági és az anyaországi közszolgálati televíziók archívumai.

Az első lépések

Első lépésként tömören összefoglalva, a délvidéki magyar filmarchívum létrehozásához az alábbi teendőket, feladatokat tartom alapvetően fontosnak stratégiai szintén elfogadni és elindítani.

1. Mozgókép-archiválás: fokozatok, módszerek és technikai feltételek

Ez a terület alapvetően két kiemelt részből áll, a filmekre és alkotókra vonatkozó személyes adatgyűjtésből, valamint a begyűjtött mozgóképi tartalmak technikai digitalizálásából.

  • Személyes adatgyűjtés. A mozgóképi digitális tartalmak személyes adatgyűjtése alatt az alábbiak értendők: műfaji megkülönböztetés nélkül, filmcímek és -alkotók kataszterének, azaz összeírásának, katalogizálásának összeállítása. Nevezetesen a film alkotójának, örökösének, lelőhelyének stb. elérhetősége, címe, valamint az, hogy a nyilvántartásba kerülő film eredetileg milyen mozgóképi formátumban (N8mm, S8mm, 16mm, VHS, SVHS, VHS-C, Video8, HI8, Digital8, MiniDV, MicroMV, U-Matic, Beta) és szabványban (PAL, NTSC, SECAM, MESECAM) készült. Megjegyzés: az adatgyűjtést a filmalkotók, filmes rendezvényszervezők, filmkritikusok, egyéb adatközlők adatszolgáltatásával lehet eredményesen elvégezni.
  • A filmszalagon és a videószalagon lévő mozgókép digitalizáláshoz szükséges műszaki egység, felszerelés.

Jó minőségű archiválásnál alapvető igény, hogy se a digitális rögzítés (másolás), se a tárolás, vagy a képfeldolgozás ne alkalmazzon tömörítési eljárásokat. A videószalagon levő filmek digitalizálására speciális hardver és hozzá tartozó szoftver szükséges. Egy olyan kiegészítő kártyára van szükség, amelyhez hozzá lehet kapcsolni a videómagnót. Éppen ezért a nagy mennyiségű és relatíve olcsó tárolás eszköze jelenleg a külső, nagy tárolókapacitású merevlemezre történő tárolás.

A filmszalagon, celluloidon lévő filmek digitális, azaz számítógépes tárolásához be kell iktatni egy optikai-mechanikai átíró rendszert, úgynevezett filmszkennert. Ezt az eszközt hosszú távon nem kell beszerezni, mert relatíve kevés celluloidanyagot kell majd másolni, archiválni. Ilyen átíró rendszerekkel a nemzeti filmarchívumok – Belgrádban a Kinoteka, Budapesten a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum, náluk még pl. az Újvidéki Művészeti Akadémia – rendelkeznek, szolgáltatásként a szkennelést elvégzik a VMMI-nek.

2. Általános formai, azaz dokumentációs feladatok az archiválásra kerülő filmekkel kapcsolatosan

Feljegyzést kell készíteni a másolásra és archiválásra váró filmmel kapcsolatos adatokról. A másolt, bevitt filmet egy playlistbe kell rakni, felcímkézni és kiegészíteni az adott filmhez, szerzőhöz tartozó dokumentumokkal, mint pl. a szinopszis, a forgatókönyv, werkfotók, standfotók, filmplakátok, továbbá lapokban, televízióban, rádióban megjelent/sugárzott kritikák, filmismertetők stb. eredetijével vagy másolatával, avagy a szóban forgó filmdokumentáció fellelhetőségének, hollétének a megjelölésével.

Mindezeket a teendőket még az adatgyűjtés, tehát a digitalizálást előkészítő szakasz folyamán kell elvégezni, a filmalkotásokkal és a szerzőkkel kapcsolatosan minden fontos részletet tisztázni, ha lehet, az eredeti dokumentumokat begyűjteni tartós elhelyezésre, vagy ha az bármely okból nem lehetséges, legalább azok másolatát. Ez a munka sokkal könnyebben elvégezhető, amíg még él az az idősebb filmes generáció, akik emlékeznek a filmekre, azok hollétére, gyártójára, szerzőkre, munkatársakra, továbbá filmes eseményekre, katalógusokra, oklevelekre stb. Végezetül roppant fontos, hogy az archiválásra kijelölt filmalkotások alkotóival, producereivel, az archiválásra kijelölt intézmény, az érvényes szerzői jogi előírások és gyakorlat alkalmazásával, betartásával végezze el a mozgóképi anyagok, filmek és a dokumentációk átvételét.

Néhány zárógondolat

A fentiekben sematikusan felvázolt mozgókép-archiválási rendszer teljes értékű működésbe hozására optimális anyagi lehetőségek esetén 2–4 évre van szükség és minimum egy állandó munkaviszonyban lévő, szakosított személyre, ami hagyatékkezelői munkakört feltételez.

Saját nyilvántartásom és becsléseim szerint Délvidéken Lifkától és Bosnyáktól, a filmművészet két első délvidéki és közép-európai úttörőjét is beleszámítva, napjainkig közel 40 filmalkotót tarthatunk számon, olyanokat, akik nevéhez legalább egy, úgynevezett szerzői film kötődik. Olyanokról van szó, aki bármely filmes műfajban – nagy és rövid játékfilm, rövid, avagy hosszú dokumentumfilm, portré, ismeretterjesztő, filmszociográfia stb. és fikciós filmetűd, avagy experimentális/kísérleti film kategóriában – maradandónak tekinthető filmalkotást készítettek. Saját, vélhetően nem teljes nyilvántartásom szerint közel 150 filmről van, lehet szó.

A határon túli magyar kisebbségek közül a Vajdaság mellett Erdélynek van/volt jelentős filmgyártása, amely összeírásra, digitalizálásra, feldolgozásra vár, de érdekeltek lehetnek ebben a témában a felvidéki, kárpátaljai, szlovéniai és a tengerentúli magyar közösségek is. Ennek érdekében szükségét látom egy szakmai tanácskozásnak is, ahol a magyar filmarchívum közreműködésével, segítségével egységesített cselekvési programot körvonalaznánk, határoznánk meg, hogy ez az összetett munka szakmailag, műszakilag egységesítve, összehangoltan történjék. Emellett azt is végig kellene gondolni-beszélni a tevékeny, jelenleg is aktív külhonban, vagy akár már az anyaországban élő, dolgozó filmalkotókkal, hogy egyénileg ki hogyan látja, van-e, lehet-e jövője az anyaországon kívüli magyar filmgyártásnak?

Támogass egy kávé árával!
 

Friss film és sorozat

  • Ennél csak jobb jöhet

    Színes vígjáték, 120 perc, 2023

    Rendező: Eric Toledano, Olivier Nakache

  • A kiméra

    Színes filmdráma, kalandfilm, vígjáték, 130 perc, 2023

    Rendező: Alice Rohrwacher

  • Godzilla x Kong: Az új birodalom

    Színes akciófilm, sci-fi, 114 perc, 2024

    Rendező: Adam Wingard

  • A Majomember

    Színes akciófilm, thriller, 113 perc, 2024

    Rendező: Dev Patel

  • Az első ómen

    Színes horror, 120 perc, 2024

    Rendező: Arkasha Stevenson

  • Polgárháború

    Színes akciófilm, filmdráma, háborús, 109 perc, 2024

    Rendező: Alex Garland

  • Szellemirtók: A borzongás birodalma

    Színes fantasy, kalandfilm, sci-fi, 99 perc, 2024

    Rendező: Gil Kenan

  • Back to Black

    Színes életrajzi, filmdráma, zenés, 2024

    Rendező: Sam Taylor-Johnson

  • Nasty

    Színes dokumentumfilm, sportfilm, 107 perc, 2024

    Rendező: Tudor Giurgiu, Cristian Pascariu, Tudor D. Popescu

Szavazó

Kinek a Criterion Closet Picks-videójára lennél kíváncsi?

Szavazó

Kinek a Criterion Closet Picks-videójára lennél kíváncsi?

Friss film és sorozat

  • Ennél csak jobb jöhet

    Színes vígjáték, 120 perc, 2023

    Rendező: Eric Toledano, Olivier Nakache

  • A kiméra

    Színes filmdráma, kalandfilm, vígjáték, 130 perc, 2023

    Rendező: Alice Rohrwacher

  • Godzilla x Kong: Az új birodalom

    Színes akciófilm, sci-fi, 114 perc, 2024

    Rendező: Adam Wingard

  • A Majomember

    Színes akciófilm, thriller, 113 perc, 2024

    Rendező: Dev Patel

  • Az első ómen

    Színes horror, 120 perc, 2024

    Rendező: Arkasha Stevenson

  • Polgárháború

    Színes akciófilm, filmdráma, háborús, 109 perc, 2024

    Rendező: Alex Garland

  • Szellemirtók: A borzongás birodalma

    Színes fantasy, kalandfilm, sci-fi, 99 perc, 2024

    Rendező: Gil Kenan

  • Back to Black

    Színes életrajzi, filmdráma, zenés, 2024

    Rendező: Sam Taylor-Johnson

  • Nasty

    Színes dokumentumfilm, sportfilm, 107 perc, 2024

    Rendező: Tudor Giurgiu, Cristian Pascariu, Tudor D. Popescu