Interjú Jonathan Teplitzkyvel, A háború démonjai rendezőjével Interjú Jonathan Teplitzkyvel, A háború démonjai rendezőjével

Vasutas munkatábor: egy hiányzó sor a japán történelemkönyvekből

Interjú Jonathan Teplitzkyvel, A háború démonjai rendezőjével

ÉRTÉKELD A FILMET!
A háború démonjai
Jonathan Teplitzky
2013
A háború démonjai

A háború démonjai

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 6 10 1

6

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

A háború démonjai (The Railway Man) egy angol volt háborús fogolyról szól, aki úgy dönt, visszatér fogsága, a vasútépítő munkatábor helyszínére Japánba, hogy ott többek között egykori fogvatartójával is újra találkozzon. E csöppet sem vidám, valós történeteken alapuló alkotás rendezőjével, az ausztrál Jonathan Teplitzkyvel Dubaiban találkoztunk.

Jonathan Teplitzky - a szerző fotója

Miért választotta pont ezt a témát? Az Egyesült Királyságban például nem is tudtak arról, hogy ez az egész megtörtént, legalábbis angol ismerőseim elmondása szerint...

Amikor először elolvastam a forgatókönyvet, már akkor éreztem, meg kell csinálnom a filmet, és pont azért érdekelt a téma, mert nemhogy Angliában, de hazámban, Ausztráliában is nagyon kevéssé ismeretes az egész, nem is beszélve Japánról, ahol senki még csak hírét sem hallotta a vasútépítő munkatábornak. Így amellett, hogy igyekeztem minél drámaibb és izgalmasabb filmet csinálni, olyat, amely nemcsak leköti, hanem érzelmileg is megmozgatja a közönséget, valami újat akartam tanítani a számukra, míg a történet egy varázslatos utazásra viszi őket.

Legutóbb A szexnél is jobb című filmjét vetítették nálunk, ami egy romantikus vígjáték volt. Hogy jött ez az erős váltás az érdeklődési területében, miért a sötét, mondhatni depressziós téma?

Én azért nem mondanám, hogy depressziós a filmem, persze, borzasztó dolog, amit a japánok tettek, de ugyanakkor Eric útja igenis egy életigenlő folyamat, főleg az, ahogy hajlandó megbékülni az egykori fogvatartójával. Egyébként az eggyel korábbi filmemben, a Burning Manben – amelyet ezek szerint Önöknél nem forgalmaztak –  már foglalkoztam azzal, hogy mi történik akkor, ha az ember a saját múltjába tesz utazást, hogy azzal el tudjon számolni. Mindenesetre, még akkor is, ha teljesen más volt az a filmem, amit tőlem korábban látott, akkor se kellene megrökönyödnie, ez teljesen normális, hiszen, mint midenki mást, engem is sokféle dolog érdekel, a komédia éppúgy, mint a dráma, az emberi lét kondíciói minden szinten és történetben megmozgatják a fantáziámat, legyenek azok akár embert próbálóak és nehezek is.

Sztárokkal az edinburgh-i bemutatón

A színészválasztásánál felkeltette a figyelmemet, hogy Nicole Kidman és Stellan Skarsgård megint együtt játszott, akárcsak Lars von Trier Dogville-jében, ez véletlen egybeesés?

Érdekes, hogy mondja, a filmbe Stellan nem is annyira Nicole, hanem inkább Colin Firth révén került be, hiszen ők ketten is nagyon jó barátok (és amúgy Nicole-t is Colin ajánlotta, hiszen először a férfi főszereplőt találtam meg a filmhez). Finlay figurájához sokáig kerestem a megfelelő embert, amikor Colin megemlítette Stellan nevét, és nagyon örülök, hogy végül őt kértem fel a szerepre, hiszen brilliáns színész, rengeteget tudott hozzáadni a játékával a filmbéli karakterhez, hogy így teljes mértékben életre keltse azt.

És a japán szereplők hogy kerültek a filmbe?

Hiroyuki Sanada például nagyon nagy sztár Japánban, ezért gondoltunk rá. Nagyon fontos volt a hozzáállása a szerepéhez, elfogadó és nyitott azzal szemben, hogy fel akartuk dolgozni hazája történelmének ezt a nagyon is sötét szeletét, amelyről, ahogy korábban említettem, Japánban eddig szinte egy szó sem esett. De ez egy az egyben vonatkozik az egész japán szereplőgárdára: mindegyikük esetében fontos volt, hogy megfelelően viszonyuljanak a történethez és a filmemhez.

Hiroyuki Sanada és Colin Firth A háború démonjaiban

Milyen volt a film fogadtatása Angliában, Ausztráliában, vagy éppen Japánban?

Eltérő, mivel maga a kiinduló helyzet is különböző. A szigetországban, illetve hazámban, valamint Hollandiában, hiszen ez volt még a harmadik olyan ország, ahonnan rengeteg fogoly került ezekbe a munkatáborokba, a közönség nagyon pozitívan reagált. Úgy gondolom, fontosnak tartották, különösen az áldozatok még ma is élő családtagjai, szerettei, a gyerekeik, vagy éppen maguk a túlélők is, hogy végre szó esik erről a szörnyűségről, amelyről eddig nem nagyon volt senkinek sem ereje beszélni. Míg Japánban – itt hozzá kell tennem, eddig még csak egy fesztiválvetítése volt a filmnek az országban – nagyon befogadó volt a közönség, egyfajta döbbentséggel vegyes meglepettséget éreztem a körükben, hiszen a nézők közül sem tudott senki sem a munkatáborokról, vagy éppen a vasútépítésről, se arról, hogy az ott közreműködő tiszjeik hogyan bántak a foglyokkal, egy sor sem volt erről a történelemkönyveikben, generáció generáció után hallgatott a témáról. De ez amiatt is van ugye, míg mi otthon Ausztráliában mindig is nagy örömmel ünnepeltük a második világháború végét, addig Japánban – mivel ugye a vesztesek közé tartoztak – ez gyászos eseménynek számít, amely számos szenvedést és megmérettetést vont maga után a 20. században.

Kép a Railway Man című filmből

Mintha csak rólunk, magyarokról beszélne...

Igen, pontosan. Emlékszem, az első filmemet én is elkísértem a magyar bemutatóra, és akkor a vetítés utáni beszélgetés egyszer csak nagyon izgalmas fordulatot vett. Holott, ahogy Ön is felemlegette, a film romantikus vígjáték volt, mégis valami teljesen másról kezdtünk el beszélgetni, tehát, hogy Önök hogy élték meg a változásokat, a demokrácia visszatérését, ami akkor még viszonylag friss élmény volt az országuk számára.

A következő filmje ismét teljesen más lesz, mint az előző, esetleg egy sci-fi vagy talán horror követi majd A háború démonjait?

Most éppen több ötletem is van, de ezek közül talán a számomra legkedvesebb az, miszerint egy buddhista szerzetes és egy New York-i milliomos egy és ugyanazon a napon tudják meg, hogy halálos kimenetelű gyomorrákban szenvednek: mivel töltik ki életük utolsó évét, mit csinálnak a végső napjaikban – erről szólna a film, szerintem ez nagyon érdekes történet.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
A háború démonjai

A háború démonjai

Színes életrajzi, filmdráma, 116 perc, 2013

Rendező:
Szereplők: , , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

6

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2022

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur

  • La croisade

    Színes sci-fi, vígjáték, 67 perc, 2021

    Rendező: Louis Garrel

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2022

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur

  • La croisade

    Színes sci-fi, vígjáték, 67 perc, 2021

    Rendező: Louis Garrel