Május 28. és június 3. között rendezik meg a 14. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivált. Az esemény alapítójával és igazgatójával, Deák Dániellel beszélgettünk az idei eseményről, a szakmai programokról, az Oscar-kvalifikáló státuszról, az animációs filmes felhozatalról és arról, hogy hogyan kellene újragondolni a hazai filmfinanszírozási rendszert.
Egy hónap sincs már hátra a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál indulásáig. Milyen feladatai vannak ilyenkor egy fesztiváligazgatónak?
Ez az az időszak, amikor rengeteg a feladat, és mindenre oda kell figyelni. Most kezdjük el bejelenteni a programokat és az új helyszíneket. Rengeteg logisztikai teendőnk van. Egyeztetünk a meghívott szakmai vendégeinkkel, hogy részt tudnak-e venni a fesztiválon. Ha túl leszünk ezen az időszakon, befordulunk a célegyenesbe, aztán elindul a fesztivál és nincs más dolgunk, mint fogadni a vendégeket és együtt örülni a filmesekkel. Az már a munkánk szórakoztató része.
Mik az idei fesztivál kiemelt témái és milyen filmes blokkok várják a közönséget?
Sok a visszatérő blokkunk. Hagyományosan nagy teret biztosítunk a magyar kisjátékfilmeknek: idén először nyolc blokkban láthatók ezek az alkotások, azaz minden eddiginél több hazai rövidfilmet láthat a közönség. A nemzetközi versenyprogram ezúttal is négy szekcióból áll. Az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is ismert művészeket kértünk fel, hogy a fesztivál nagyköveteiként állítsák össze ezeket a blokkokat. Ez az újszerű kurátori megközelítés tavaly nagyon bevált a Friss Húson. Idén is megjelenik a weirdcore szekció, melyben különleges, polgárpukkasztó rövidfilmek láthatók, valamint visszatér az LMBTQ-blokk is. Idén bevezetünk egy új szekciót, a műfaji filmes blokkot, ami genre fever néven fut majd. Ebben olyan, klasszikus zsánerek kapnak majd helyet, mint például az akciófilm, a romantikus film vagy a kalandfilm. Ezt a blokkot Tiszeker Dániel rendező állította össze.
Mi a célotok a műfaji filmes blokk elindításával?
Törekszünk a változatosságra és szeretnénk megmutatni a filmek sokszínűségét. A rövidfilmeknél is megtalálható az a fajta alkotói attitűd, ami a klasszikus történetmesélésre és a mozgóképes konvenciók használatára épít. Úgy látjuk, hogy nagyon inspiráló lehet a közönség és a fiatal filmes generáció számára, ha ilyen alkotásokat is láthat.
Milyen tendenciákat figyeltetek meg idén a magyar és külföldi versenyfilmeknél? Vannak visszatérő témák, stíluselemek?
A külföldi versenyfilmek rendkívül sokfélék, mivel a világ minden tájáról érkeznek nevezések. A hazai alkotások között továbbra is nagyon erős a „közérzetfilmek” dominanciája. Ezek arról szólnak, hogy milyen érzés most Magyarországon élni, milyen lehetőségek állnak a fiatalok előtt és hogyan birkóznak meg az előttük álló kihívásokkal. Örülünk, hogy egyre több a bátor, kísérletező film, mely hajlandó félretenni a konvenciókat. Újszerű, korábban nem látott módon mutatnak be helyzeteket és képesek kifordítani műfajokat, ez a látásmód egyre inkább jellemzi a magyar rövidfilmeket. Ez azért is örömteli, mert a kisfilm pont az a műfaj, ami teret biztosít a kísérletezésre, és a fiatal rendezők komolyabb kockázat és tét nélkül megtalálhatják a saját hangjukat. Valószínűleg azért is készül egyre több ilyen bátor hangvételű alkotás, mert a rövidfilm nagyon mostoha sorsú műfaj Magyarországon, és egyre kevesebb intézményes keretnek kell megfelelnie az alkotóknak, ezt a szabadságot pedig fel tudják használni. Ugyanakkor a fiatal rendezőket magukra hagyják, nincs mögöttük olyan támogató közeg, ami segítené őket a filmkészítés folyamata alatt, akár szakmailag, akár anyagilag.
A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon mindig kifejezetten erős a felhozatal az animációs filmekből. Nehéz volt kiválasztani a legjobbakat?
Igen, az animáció idén is nagyon fontos szerepet kap a fesztiválon. Már csak azért is, mert a MOME-n, az egyik legjelentősebb magyar animációs műhelyben számos kiváló diplomafilmet mutattak be a tavaly végzett hallgatók. Ezek az alkotások idén ősszel nyerték el végleges formájukat, és mindegyiket láthatta a közönség a Friss Kakas Animációs Filmnapok keretében. Olyan sok MOME-diplomafilm készült, hogy nem mindegyiket tudjuk bemutatni a Friss Hús versenyprogramjában, hiszen más egyetemeken is készülnek remek animációs filmek. Nehéz volt a válogatás. Sok olyan film volt, amiért fájt a szívünk, mert nem fértek be a programba. A pályakezdő MOME-s hallgatók mellett olyan visszatérő alkotók művei is láthatók lesznek, mint Kreif Zsuzsanna, Darabos Éva vagy Ulrich Gábor. Bombaerős felhozatal jött össze, több generációt is bemutatva.
Márciusban jelentettétek be, hogy első magyar fesztiválként csatlakoztatok a Short Film Conference (SFC) nemzetközi szervezethez. Mit jelent ez a Friss Hús számára?
Az SFC az egyik legjelentősebb, rövidfilmes fesztiválokat tömörítő szervezet és közösség, a legnevesebb európai fesztiválok tartoznak a tagjai közé. A Short Film Conference tagsága nemzetközi szinten minőségi pecsétnek számít a szakmában. Ez nekünk nagyon fontos, mert a Friss Húsra rengeteg külföldi alkotó nevez, és fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi elismertségünk is egyre nagyobb legyen. Az SFC-hez való csatlakozással rengeteg együttműködés előtt megnyílt a lehetőség, legyen szó filmek, szakemberek ajánlásáról, valamint közös szakmai programokról. Ennek keretében a következő években még több nemzetközi szakembert és még jobb alkotásokat tudunk majd Magyarországra hozni.
Ez a második év, amikor a Friss Hús már Oscar-kvalifikáló fesztiválként rajtolhat el. A benevezett versenyfilmek számában, minőségében ez mennyire érhető tetten? Nagyobb nemzetközi figyelmet kap a fesztivál, mint korábban?
Rengeteg nemzetközi alkotással pályáznak nálunk. Az, hogy Oscar-kvalifikáló fesztivál vagyunk, nyilvánvalóan vonzóbbá teszi a Friss Húst a külföldi alkotók számára. Több mint 20 000 filmfesztivál létezik a világon. Ha egy brazil rendező be akarja nevezni a filmjét egy európai fesztiválra, viszonylag kevés információja van róla, hogy hová érdemes elküldenie, de az Oscar-kvalifikáló státusz egyfajta iránytű a filmesek számára. Tudják, hogy ha egy fesztivál megkapta ezt a minősítést, akkor arra érdemes neveznie a filmjével. Ami a magyar rövidfilmeket illeti, idén belőlük is több nevezés érkezett, mint tavaly. Úgy látjuk, hogy a filmszakma és a minket körülvevő kulturális közeg egyre komolyabban veszi a Friss Húst, amihez biztosan hozzájárult az Oscar-kvalifikáló státusz is.
A Fresh Meet Work in Progress (WiP) keretében gyártási vagy utómunkálati fázisban lévő rövidfilmeket segítetek, hogy elkészüljenek és nemzetközi forgalmazásba kerülhessenek. Miért tartottátok fontosnak, hogy elindítsátok ezt a programot?
Ez egy egyedülálló lehetőség. A régió és Európa többi filmfesztiválja nem indított még hasonló programot. Azt láttuk, hogy óriási igény mutatkozik rá, hogy tanácsokkal lássunk el alkotókat, illetve szakmai kapcsolatokkal segítsük a gyártási vagy utómunkálati fázisban lévő rövidfilmeket. Ezt egyénileg szívesen megtettük, de a Fresh Meet Work in Progress segítségével még magasabb szintre emeltük ezt a támogatási lehetőséget. A programba beválogatott alkotások egyrészt figyelmet kapnak, másrészt szakemberek tudják segíteni a film elkészítését az utómunkára vagy a forgalmazásra vonatkozó tanácsokkal. Remélhetőleg jövőre már kész versenyfilmként találkozunk ezekkel az alkotásokkal. Tavaly magyar alkotók számára hirdettük meg, a díjat Konrád Zsuzsanna és Knopp Eszter nyerte meg a Valami vad című projekttel – az akkor még félkész rövidfilmet azóta befejezték és a 29. Tallinn Black Nights Filmfesztiválon elnyerte a legjobb élőszereplős kisfilm díját, idén pedig a Friss Húson a magyar közönség is láthatja.
Azt is mondtad tavaly, hogy szeretnétek növelni a Friss Hús országos jelenlétét. A vidéki városok, mozik mennyire nyitottak ebben?
Szerencsére kifejezetten nyitottak. Sajnos a vidéki mozik nincsenek könnyű helyzetben. Kevés kapacitásuk van arra, hogy csatlakozzanak egy ilyen fesztiválhoz, mégis sokan bekapcsolódtak. Tavaly nagyon szép nézőszámmal futottak a Friss Hús filmjei a nem budapesti helyszíneken is. Idén is sok vidéki településen láthatók majd a fesztiválon bemutatott alkotások, így elmondhatjuk, hogy országos jelenlétünk lesz. Ez rendkívül fontos számunkra. Bízunk benne, hogy ez egy hosszú távú építkezés.
A fesztivál minden évben bemutat két Friss Csillagot, azaz két tehetséges fiatal színészt. Ezúttal Major Irma és Juhász Vince kerül fókuszba. Miért rájuk esett a választásotok?
Az elmúlt években mindketten feltűntek számos, Friss Húson bemutatott filmben, sok színházi előadásban játszanak és nagyon izgalmas projektekben vesznek részt. Úgy éreztük, hogy az a lökés, amit a Friss Csillag adhat a pályájuknak, még nagyobb feladatok felé lendítheti őket. Fontosnak tartjuk, hogy a Friss Hús segítségével rájuk irányítsuk a casting directorok és a rendezők figyelmét, akik aztán újabb szerepekkel keresik meg őket. Két varázslatosan tehetséges színészről van szó.
A magyar országgyűlési választások előtt közzétettél egy esszét Hogyan tovább magyar film? címmel, amiben a magyar filmgyártás előtt álló problémákat, kihívásokat vázoltad fel. A választás után bejelentették, hogy Káel Csaba filmügyi kormánybiztos távozik a posztjáról. Szerinted mik a legsürgősebb, legfontosabb lépések, amelyekkel az új kormány segítheti a magyar mozgóképszakma helyzetét?
A legfontosabb, hogy újra kell gondolni a támogatási rendszert. Igazságosabbá és hatékonyabbá kell tenni. Ezzel kapcsolatban rengeteg megoldás és ötlet felmerült a szakmán belül. Ki fog derülni, hogy ezek közül melyik a leginkább megvalósítható. Lényeges, hogy a támogatás a filmszakma minden területére vonatkozzon, beleértve többek között a fesztiválokat és a folyóiratokat is. Fontos az is, hogy a támogatás kiszámítható legyen, hiszen az utóbbi időszakban az okozta az egyik legnagyobb nehézséget, hogy a szakma szereplői nem tudtak előre tervezni. Nagyon örülök neki, hogy ilyen erős és intenzív szakmai párbeszéd kíséri ezt a folyamatot. Ha ez a párbeszéd folytatódik, abból csak jó sülhet ki, mert nem fogjuk hagyni, hogy a fejünk felett döntsenek.
Április 21-én a BMC-ben 80 résztvevővel Filmreform 2026 címmel tartottak háttérbeszélgetést a filmszakma magyarországi képviselői. Az eseményen szóba került, hogy a filmfesztiváloknak nincs érdekképviseleti szervezete, és az ott jelenlévő szervezők közölték, hogy ennek megszervezésére azonnal megteszik a szükséges lépéseket. Hogyan tudja segíteni ezt a szegmenst egy érdekképviseleti szervezet?
Fontos, hogy feltérképezzük a fesztiválok helyzetét. Látnunk kell, hogy kik vannak ezen a piacon, hogyan, milyen eléréssel működnek. Ha ezt megvizsgáltuk, átnézhetjük, hogy milyen jobbító szándékú javaslatokat tudunk megfogalmazni. Átgondolhatjuk, hogy a fesztiválok szempontjából milyen támogatási rendszer lenne a leginkább ideális. Hosszabb távon előnyös lenne, ha a rendezvények közt lenne kommunikáció. Bár a fesztiválok versenytársai is egymásnak, ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk segíteni, kiegészíteni egymás munkáját, akár tudásmegosztással, közös marketingakciókkal.
.jpg)
