Nem lepődnénk meg, ha pár év múlva már animációfilmes klasszikusként emlegetnék a Zootropolist.
Újra menő a Disney. Korábban azért más volt a leosztás, egyik oldalon állt a Pixar, és John Lasseter zseninek mondott csapata, akik alapjaiban változtatták meg, hogyan gondolkodunk a rajzfilmekről. A másikon pedig a kivénhedt mogul, a Disney, amely pénzzel vett tehetséget, mikor az övé már elfogyott: előbb a Pixart, azóta pedig a Marvelt és a Lucasfilmet vásárolta fel. Ma viszont már nehéz ilyen leegyszerűsítő különbségtételt tenni. Elég, ha felsoroljuk a filmcímeket az elmúlt 5 évből: Verdák 2, Merida, a bátor, Szörny Egyetem, Agymanók és Dínó tesó az egyik, Aranyhaj és a nagy gubanc, Rontó Ralph, Jégvarázs, Hős6os és most a Zootropolis a másik oldalon. Ízlések és pofonok, persze, de speciel kedvencek nálam a Disney-filmek között akadnak: a Rontó Ralph kreatív konzolvilága, a Hős6os óriási szíve, vagy a Zootropolis tomboló ötletparádéja sokkal jobb, mint akár a Szörny Rt.-t csak távolról közelítő Szörny egyetem, akár a Dínó tesó volt.
Abban persze nincs vita, hogy az Agymanók az utóbbi idők legfontosabb animációs filmje, de talán abban sem lesz, hogy a Zootropolis az Agymanók méltó párja. Mindkét mese abszolválja, amire sok animációs film törekszik, de csak kevésnek jön össze: szórakoztatóan beszél arról, milyen is az az élet, és az a világ, amibe a párévesek belecseperednek. Az Agymanók azt magyarázza vizuális tűzijáték közepette, hogyan működik az elménk, és hogyan az érzelmeink, a Zootropolis pedig azt, hogyan szabdalják szét az előítéletek a társadalmat, és hogyan születünk bele előre kijelölt szerepekbe.
Amilyen szárazon hangzik ez képernyőn, olyan szórakoztató a nagyvásznon. Judy Hopps mezőgazdász egy nyúlcsalád sarja, de 200 testvérével szemben ő nem gondolja azt, hogy a családi répaültetvényen fog kiteljesedni az élete. Judy rendőr akar lenni, így összeüti tappancsát, és a nagyvárosba, Zootropolisba dobbant, ahol az amerikai állatálmok azt sugallják, bárkiből bármi lehet. Zootropolisban a polgármesterek oroszlánok, a popsztárok kecses gazellák, a rendőrök pedig rinocéroszok, vízilovak, és bölények. Bár a reklámszlogen azt sugallja, bárki megmászhatja itt a karrierlétrát, a városban valójában dúl a fajizmus, és a pöttöm Judy nyúlszármazása miatt erősen hátrányos helyzetbe kerül a rendőrségnél. Először közlekedési rendőrnek osztják be, és miután ott összebarátkozik egy átverőművész rókával, hosszú utat kell leugrálnia, mire elismerik nőként, nyúlként és rendőrként egyaránt.
Az előző pár filmjében a Disney azon serénykedett, hogy az évszázados hercegnős receptet frissítse, vászonra rajzoljon például fekete hercegnőket (A hercegnő és a béka), vagy az örökké nyüstölt szerelem helyett a lánybarátságról daloljon (Jégvarázs), ám ettől még megmaradt az emberek egy részét idegesítő, mindenki mást viszont elolvasztó giccses Disney-stílusnál. A Zootropolisról nehéz lenne megmondani, hogy a Disneynél készült, sokkal inkább egy Pixar-meséhez hasonlít – talán azért, mert ennek is John Lasseter volt a vezető producere. Nem is csodálkozunk azon, hogy a Zootropolis mindent tud, amit ma egy animációs filmnek tudnia kell: ugyanannyi poént oszt felnőttnek, mint gyereknek, és még keresztbe is röhögtet (legalábbis nem tudom elképzelni, hogy a frappáns Keresztapa-geg ne legyen vicces, már csak a figurák okán, kölyköknek is). Vizuálisan szemkápráztató, és a legapróbb részletekig kidolgozott (Judy okostelefonján például alma helyett répa figyel), és annyira hangulatgazdag, olyan könnyen csúszkál a napfényes optimizmus és a borongós izgalomkeltés között, hogy azt is megbocsájtjuk, hogy a kötelező popdalt (előadó: Shakira) most sem tudták kifelejteni a fináléból.
Persze a tanulság sem maradhat el az amerikai álmok sosem múló érvényéről, de mivel a nyuszirendőrünknek erős ellenszélben, Kelet-Európában is ismerős társadalmi előítéletek mentén kell kitörnie, most ez is jól működik. A humor is állati jó, és az emberi pillanatok is felejthetetlenek, ezért nincs kétségünk afelől, hogy az Agymanók mellett a Zootropolist kell mutogatni, ha illusztrálni akarjuk, hol tart ma a mesefilmgyártás Amerikában.
