Október 28. és november 1. között újra megrendezésre került a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Filmfesztivál, melynek Budaörs idilli környezete idén harmadik alkalommal adott helyet.
Patrovits Tamás, a fesztivál kreatív igazgatója, valamint Orosz Annaida, a Primanima kurátora és programigazgatója nem véletlenül választotta ezt a helyszínt, hiszen Budaörsön található az Illyés Művészeti Szakképző Akadémia is, ahol Tamás az animációs szakképzés vezetője. A fesztivál 8 versenyprogrammal készült, mely több mint 100 animációs filmet foglalt magába. A közönség azonban nem csak felnőttekből állt, hiszen délelőttönként a szervezők a gyerekeknek készültek vetítésekkel, mellyel párhuzamosan egy workshopon is belekóstolhattak az animációs technikákba, taumatrópok és rövid, papírra rajzolt animációk készítése által. Aneta Ozorek nemzetközi zsűritagként a fesztiválkatalógusban adott interjújában többek között az általa vezetett gyerek-animációs workshopokról is beszél, és ennek kapcsán arról, hogy a jövő generációját „hagyni kell művésszé lenni”. Ezzel párhuzamosan remek élmény volt a fesztivál alatt zajló gyerek-workshop végtermékeit és folyamatát is látni, az önfeledten rajzoló-színező, ide-oda szaladgáló, majd rajzaik megelevenésére rácsodálkozó gyerekeket.
A 3. Primanima idén 12 filmet díjazott. A nyertes filmek között szerepeltek többek között a közönségnek legjobban tetsző, a legjobb „hangú”, valamint a gyerek- és a nemzetközi zsűritagok személyes kedvencei. A legjobb hanggal rendelkező filmet a magyar sound design fenegyerekei, a PrimaSound zsűri (Balázs Gábor, Kőporosy János, Várhegyi Rudolf, Zányi Tamás) kereste meg. A nemzetközi zsűri tagjai Aneta Ozorek fesztiválproducer (Ars Independent Film Festival, RANDOM Film Festival), az észt származású Kaspar Jancis, Priit Pärn volt diákja és a Villa Antropoff rendezője, valamint a ciprusi Jorgosz Tszangarisz grafikus és filmes kurátor, a Countryside Animafest Cyprus – Views of the World alapítója volt.
Több mint 100 animációs film nem kevés vizuális inger, a szervezők bevallásuk szerint viszont előzsűrizéskor közel 400 filmből válogattak. Az idei versenyprogram ennek megfelelően mindenképpen eleget tett a publikum elvárásainak és hozta a Primanima már megszokott, príma színvonalát. Kellemes meglepetés volt az animációk sokszínűsége, különösen az animációs technikák széleskörű használata. Az ember azt gondolná, hogy a gyors és konstans technikai fejlődés által egy annyira médium-centrikus műfaj, mint az animáció némileg alárendelődik ezen haladásnak, az analóg technikák egyre inkább a háttérbe szorulnak, és csupán az animáció fénykorát idéző nosztalgiának tárgyává válnak – a Primanima idei versenyszelekciója azonban azt bizonyítja, hogy a fiatal alkotók előszeretettel nyúlnak vissza az analóg technikákhoz, és rendkívül magabiztosan dolgoznak ezekkel. Több tíz papíralapú, filccel, vízfestékkel vagy grafittal készült animáció mellett rengeteg gyurma- és bábanimációt láttunk, valamint olyan alkotásokat is, melyek több analóg technikát is kombinálnak.
Anita Kwiatowska-Naqvi Ab ovója az agyag anyagszerűségét, textúráját, és fényvisszaverő hatását használja ki, Morgane Le Péchon Napszúrás (Sunstroke) című filmje (mely nem mellesleg Anita Ozorek zsűritag személyes kedvence volt) vízfesték-technikával kelti életre a napszítta és nedves környezetet, Ana-Laura Tuttleberg a pixillációt báb- és gyurmaanimációval együtt használja Túl a rengetegen (On the Other Side of the Woods) című filmjében, mely a klasszikus Piroska és a farkas nem csak alternatív, de vizuálisan gazdag és egyedi adaptációja is egyaránt. Xaver Xylophon Az út (Roadtrip) című alkotása a közönség és Kaspar Jancis tetszését is elnyerte, a sötét színek és a durva ecsetvonások kombinációja ugyanis ezesetben remek történettel párosult.
A diákzsűri kedvenc rövidfilmjének szánt díját egy kiváló gyurmaanimáció, Ana Nedeljkovic és Nikola Majdak Nyúlföldje (Rabbitland) nyerte el, mely a technika remek használatán túl az erős társadalomkritikát hibátlanul egyensúlyozza ki sajátos iróniájával. A Primanima Nagydíját egy szintén disztópikus, ezúttal rajzanimáció, Sarina Nihei Apró kalapos emberei (Small People With Hats) kapta, mely sötét humorával, sajátos stilizáltságával és szürreális, de érett társadalomkritikájával egy olyan fura világot teremt, melyben, ahogyan a film szinopszisa is írja: „vannak kis emberek, akik kalapokat viselnek”. A szelekcióból a nagyobb nevek sem hiányozhattak, hiszen ezúttal a magyar közönség is láthatta Ducki Tomek lengyel-magyar rendező többszörösen díjnyertes Fürdők (Baths) című filmjét, melyet Jorgosz Tszangarisz különdíjjal is illetett. A hazai közönség számára már ismerős Bucsi Réka Berlinálén debütált Symphony no.42-ja megkapta a George Pal-díjat, melyet a fesztivál a legígéretesebb magyar animációs tehetségnek szánt, valamint a legjobb diplomafilm címet is. Azonban nem csak Réka aratott: Mariai Gábor Villiams című filmje a legjobb workshopfilm címet, a Rascal Redemption pedig a legnépszerűbb magyar animációnak járó Macskássy Gyula-díjat nyerte el.
Három év távlata nem sok idő, a Primanima azonban csak e formalitás alapján nevezhető fiatalnak, hiszen hagyományt és igényt teremtett, olyasvalamit hozott létre, melyre a közönség és alkotók egyaránt előszeretettel jönnek. A szervezésbe fektetett munka és a legjobb animációk felkínálásán kívül a fesztiválról nem hiányzott a humor és jó hangulat sem, melyet Tamás és Annaida jelenléte is erősített, és a fesztivál kabalája, Csorba Lóránt (Lóci játszik) koronázott meg, a vetítések előtti permormanszaival. Jövőre ugyanitt!
