Megkezdődött a 14. Filmtettfeszt, amely egyre „pánerdélyibb”: idén már tíz városban tekinthetik meg a legújabb magyar filmeket az érdeklődők. A megnyitón átadták a Sárga Csikó Díjat, és a jelenlévők megismerkedhettek a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának részleteivel.
Az idei, sorban a tizennegyedik Filmtettfeszt legfőbb támogatója az időjárás: ilyen borongós, esős, szeles időben aligha van kellemesebb elfoglaltság, mint fűtött mozitermek sötétjében üldögélni és jó filmeket nézni – a csütörtök esti megnyitón elhangzott beszéde alapján feltűnt ez Zágoni Bálint főszervezőnek is. Aki egyébként joggal lehet büszke a magyar filmek erdélyi fesztiváljára: idén tíz erdélyi várost „hódított meg” a Filmtettfeszt, a bázisnak számító Kolozsváron kívül Nagyvárad, Székelyudvarhely, Nagyszeben, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Nagybánya, Kézdivásárhely, Kovászna és Beszterce cinefiljei nézhetik meg az új magyar filmeket. És lesz amit nézni, mert a magyar filmgyártásban – a jelek szerint – véget érni látszik a „hét szűk esztendő” (ami ez esetben két-három év kiesést jelent), idén 9 nagyjátékfilm, 4 dokumentumfilm és számos rövidfilm lesz (van) jelen a feszten, és akkor még nem beszéltünk a kísérőrendezvényekről.
Miután Ketesdy Beáta tolmácsolta Horváth Anna kolozsvári alpolgármester köszöntő szavait, színpadra léphetett a Sárga Csikó – mármint az első erdélyi játékfilmről elnevezett díj, amelyet immár harmadik alkalommal ítéltek oda egy olyan filmes személyiségnek, aki munkájával jelentős mértékben segítette/segíti a kezdő és kevésbé kezdő erdélyi magyar filmesek pályáját. Aki megkapta eddig: Durst György és Buglya Sándor. Aki az idei trófeát tervezte: Koncsag Ádám. Aki idén megkapta: Muhi András. Aki laudálta: Felméri Cecília. Muhi producerként, az Inforg stúdió alapítójaként Felméri mellett olyan, mára nevet és rangot szerzett hazai filmművészeket támogatott, mint Lakatos Róbert vagy Bertóti Attila – utóbbinak az Ariadné fonala című animációját le is vetítették a díjátadás után.
A Sárga Csikó Díj egyébként nem csak szellemi értékét tekintve bír jelentős súllyal: Kósa András László, a kitüntetést támogató bukaresti Balassi Intézet igazgatója némiképp remegő kézzel nyújtotta át Muhinak a filmszalagot formázó keretben vágtató paripát. Kósa egyébként úgy látja, hogy a Filmtettfeszt kezdi kinőni Erdélyt, ideje tehát, hogy átlépje a Kárpátokat – ezért gyorsan meg is hívta Bukarestbe.
A díjazott arról mesélt, hogyan is kezdődött a kapcsolata Erdéllyel, az erdélyi filmes világgal. Elmondása szerint Durst György (az egyik korábbi díjazott) „elkövette azt a hibát”, hogy elküldte vágni az Inforghoz Lakatos Róbertet. Innen már nem volt megállás, jöttek a többiek. Muhi Szőcs Petrát és Visky Ábelt említette, mint olyan fiatal erdélyi alkotókat, akikkel a jövőben szeretne együttműködni.
Kolozsvár és Budapest után Bernig repülhettünk a filmvászon segítségével: a fesztivál nyitófilmje, A berni követ – címszerepben Kulka Jánossal – két '56-os emigráns fiatalember történetét meséli el, akik 1958-ban betörtek a svájci magyar nagykövetségre. (A filmről bővebben itt olvashat.) A vetítést követően Buzogány Klára Filmtett-főszerkesztő beszélgetett az alkotókkal, Szász Attila rendezővel és Köbli Norbert forgatókönyvíróval, valamint Kollarik Tamással, a Médiatanács képviselőjével, aki a film elkészítését lehetővé tevő Magyar Média Mecenatúra programról árult el hasznos információkat. Amit pályázni kívánó filmesként mindenképp tudni kell: a program keretében tíz kategóriót különítettek el, az ide beérkező pályázatokat tíz külön bírálóbizottság ítéli meg. A programot koordináló Kollarik szerint igyekeznek száz százalékos támogatást nyújtani az elkészítendő filmterveknek, cserében viszont kemény, de tiszta feltételrendszernek kell megfelelniük az alkotóknak. Vagyis: a vállalásaikat határidőre teljesíteniük kell, a támogatás összegével (ami, ugye, közpénz) szigorúan el kell számolniuk. Fontos, hogy a filmek ne a fióknak készüljenek, ezért a pályázóknak egy tévécsatornától szükséges hozniuk befogadói szándéknyilatkozatot, ami a film jövőbeni bemutatásáról szól. Az alkotók részéről ez egyfajta kompromisszumkényszert jelent, de ez csak a gyártási feltételekre vonatkozik: a Médiatanács – ezt forgatókönyvíróként Köbli Norbert is megerősítette – tartalmi szempontból nem szól bele a filmek elkészítésébe.
Mindenkit az foglalkoztatott persze, hogy mi a helyzet a határon túli filmes pályázatok támogatásával. Mint kiderült, a tízből négy kategóriában (ismeretterjesztő, dokumentumfilm, animáció, online tartalmak) különítettek el kifejezetten a határon túli filmeseknek szánt pénzalapot, mégpedig a keretösszeg tíz százalékát szánják erre a célra. A számoknál maradva: a program költségvetése 3 milliárd forint évente, eddig 9 milliárdot osztottak szét – ki lehet számolni tehát, nagyjából mekkora összeget fordítottak a Magyarország határain túl élő magyar filmek finanszírozására. (Aki a Magyar Média Mecenatúra program részleteire kíváncsi, kattintson ide.)
De addig se menjenek sehova: a Filmtettfeszt vasárnap estig tart, van itt bőven látnivaló.
