Júniusban alakult meg a közel száz tagot tömörítő Magyar Producer Unió, amelynek háromfős elnökségében a Filmreform egyik társalapítója, Szy Marcell, valamint Hutlassa Tamás és Sipos Gábor foglal helyet. A szervezet céljairól, a filmfinanszírozás átalakítására tett javaslataikról és a döntéshozókkal való párbeszédről Szy Marcellel és Hutlassa Tamással beszélgettünk.
Mikor és minek a hatására döntöttétek el, hogy megalakítjátok a Magyar Producer Uniót?
Hutlassa Tamás: A Magyar Producer Unió nem egy új ötlet, hanem egy adott helyzet következménye. Világossá vált, hogy a Független Magyar Producerek Szövetsége (FMPSZ) nem működőképes szervezet, ezért egyszerűbb létrehozni egy újat ahelyett, hogy azt átalakítanánk. Amikor elindítottuk a Magyar Producer Uniót, tagfelvételi kampányt hirdettünk és már most látszik, hogy sokkal több taggal számolhatunk, mint a Független Magyar Producerek Szövetsége esetében.
Hogyan állt össze az Unió vezetése, és miért éppen ti vállaltátok az elnökségi feladatokat?
Szy Marcell: A Független Magyar Producerek Szövetségének előző vezetősége összehívott egy találkozót, ahol annak a vezetősége lemondott, és felajánlották, hogy más vegye át az elnökséget. Én már ezelőtt összehívtam informálisan a Fiatal Újgenerációs Producerek Közösségét, ami olyan producereket tömörít, akik még nem dolgoztak két nagyjátékfilmben. Ezt a szervezetet azóta átneveztük Producer Labornak és a Magyar Producer Unió tagozata lett. Az FMPSZ-találkozón meséltem a Producer Labor céljairól, ezt követően többen is megkerestek, hogy fiatalként vegyek részt az új produceri egyesület elnökségében. Végül igent mondtam Sipos Gábor megkeresésére, hogy együtt vállaljuk az elnökséget, és közösen jelöltük magunkat megválasztásra. Később csatlakozott hozzánk Hutlassa Tamás is.
Azt mondtátok egy interjúban, hogy a Magyar Producer Unió egyik legfontosabb célja, hogy megfogalmazzátok, milyen filmfinanszírozást képzeltek el.
SzM: Valóban, de konkrét javaslatokat egyelőre nem említenék. A Magyar Producer Unió vállalta, hogy munkacsoportok segítségével összeállít egy szakmai anyagot. Jelenleg ennek a munkafolyamatnak a közepén vagyunk. Pár héten belül elkészül a tervezet és elküldjük a Filmreform 2026-nak, ahol a különböző szervezetektől érkezett szakmai anyagok alapján készítenek egy közös javaslatcsomagot, amit aztán elküldenek a kormányzatnak. Fontos, hogy a Filmreform anyaga nem egy homogén javaslatcsomag lesz, hanem bizonyos kérdésekre többféle opciót is felvázol. A filmfinanszírozással kapcsolatban a legfontosabb kritérium, hogy politikamentes legyen és hogy egy szakmai bizottság hozza meg a döntéseket a támogatásokról.
Egyeztetett a Filmreform2026 és a Kulturális Minisztérium
Közel 40 filmes szakmai szervezet részvételével tartotta első hivatalos egyeztetését Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár és a Filmreform2026. A találkozón a felek a magyar filmfinanszírozási rendszer újraindításáról, a Nemzeti Filmintézet megújításáról és a szakmai szervezetek jövőbeni szerepéről egyeztettek.
HT: A javaslatcsomagon dolgozó munkacsoportok producerekből és szakértőkből álltak össze. Azt vizsgálják, hogy milyen változásokat lenne érdemes eszközölni az eddigi tapasztalatok alapján. A döntés a kormányzatnál van. Nem arról van szó, hogy a filmes szervezetek akarják eldönteni, hogyan alakítsák át a filmfinanszírozást. A kormányzat valószínűleg nem is ezt várja, hanem azt, hogy mondjuk el a szakmai észrevételeinket. Úgy tűnik, hogy a döntéshozók közelében is vannak szakértők, gyakorló producerek, akik tudják, mire van szüksége a magyar filmszakmának.
Hogyan értékelitek, hogy Ugrin Juliannát nevezték ki a Filmintézet ideiglenes igazgatósági elnökének Pataki Ágnes és Pál Ákos mellett?
SzM: Nagyon örülünk Julianna kinevezésének, főleg azért, mert a kormányzat kérésére a szakma delegálta. A Filmreform tagjai demokratikus módon választották meg, a döntést pedig a kormány is elfogadta.
Ők az NFI ideiglenes igazgatóságának a tagjai
Egy játékfilmes és egy dokumentumfilmes producer, valamint a filmalap korábbi vezérigazgatója, vagyis Pataki Ági, Ugrin Julianna és Pál Ákos alkotja a Nemzeti Filmintézet ideiglenes igazgatótanácsát.
Azt is mondtátok, hogy szakmai partnere szeretnétek lenni a mindenkori kormányzatnak. Sikerült-e már érdemi szakmai párbeszédet kialakítanotok a jelenlegi döntéshozókkal? Ha igen, milyen tapasztalataitok vannak eddig?
HT: Jelenleg még hiányzik az a személy, akihez közvetlenül tudunk fordulni a szakmai kérdéseinkkel, illetve aki felénk tud fordulni. Mindenki arra készül, hogy amint megtörténik a kinevezés, fel tudjuk venni vele a kapcsolatot és be tudjuk mutatni neki a szakmai javaslatainkat.
A Filmreform 2026 „white paper” javaslatcsomagja szerint a mostani helyzetben elengedhetetlen a Nemzeti Filmintézet és a Filmiroda folyamatos működése, az intézményi átmenet lehetőség szerint kiszámítható ütemezésével. Ezzel kapcsolatban milyen visszajelzést kaptatok a kormányzat részéről?
HT: Valószínűleg ez lesz a Nemzeti Filmintézet ideiglenesen felállt elnökségének egyik fő feladata. Fel kell mérniük, hogy mekkora keretből gazdálkodhatnak, milyen korábbi ígéreteket kell teljesíteniük, és ha ezzel elkészültek, szerintem gyorsan el fogják indítani a pályáztatás valamelyik szakaszát. Kérdés, hogy ez az előkészítés alatt álló projektekre, a már elindult projektek folytatására vagy a felfüggesztett projektek újraindítására vonatkozik-e.
Marcell, mesélj egy kicsit a már említett Producer Laborról!
SzM: A Producer Labor gyakorlatilag már a Magyar Producer Unió előtt megvolt informálisan. Olyan producereket tömörít, akik még nem rendelkeznek két nagyjátékfilmmel, de rendelkeznek két olyan rövidfilmmel, amelyek EFA-, BAFTA-, Oscar-kvalifikáló filmfesztiválon szerepeltek, vagy egy olyan egész estés filmmel, amelyet bemutattak egy nemzetközi filmfesztiválon. A Producer Labor végül a Magyar Producer Unió egyik tagozata lett. Az Unió egyesíti a „normál” tagságot és a Producer Labor tagságát. A Producer Labornak működik egy közössége is, ami nem tartozik az MPU-hoz. Ez azért fontos, mert ezzel segítjük a pályakezdőket. A producerré válás nem olyan egyenes út, mint sokan gondolják, főleg a megfelelő képzés hiánya miatt fontos, hogy legyen egy olyan szervezet, ami segíthet azoknak, akik ezt a pályát választják, de nem tudják, hogyan induljanak el. Sok magyar fiatal külföldi producerképzésekre jelentkezik, mivel itthon erre nincs lehetőség.
HT: Magyarországon nincs akkreditált felsőfokú producerképzés. A Magyar Producer Unión belül az oktatással kapcsolatban is elindítottunk egy munkacsoportot, mely átnézte, hogyan működik a nemzetközi producerképzés és melyek azok a külföldi példák, amiket itthon is érdemes lenne követni.
Ha visszatekintetek a produceri pályátokra, nagyjából hány olyan projektetek volt, amely végül állami támogatás hiányában nem valósult meg?
HT: Három-négy pályázat után rájöttem, hogy nincs értelme tovább próbálkozni. Folyamatosan kaptam a biztatást, hogy adjam be az újabb filmtervemet, de a végeredmény mindig ugyanaz volt, hogy különféle indokokkal elutasították a pályázatot. A legtöbb producertársam ugyanezt tapasztalta, és ez a legfájóbb.
SzM: Szerintem sokkal fontosabb kérdés, hogy hány embert utasítottak el. Szemmel látható, hogy kik kerültek feketelistára és bármivel is pályáztak, már az elején lehetett tudni, hogy nem kapnak majd támogatást. Egyértelmű volt, hogy nem szakmai, hanem személyi alapú döntések voltak ezek.
Hogyan tudjátok összeegyeztetni a produceri munkáitokat a Magyar Producer Unió elnökségével járó feladatokkal?
SzM: Én pont két nagyjátékfilmes projekt közt vagyok. Füzes Dániel Ellentétes alapállás című nagyjátékfilmjét már leforgattuk, Varga Gábor Sújtólég című filmjének a forgatása a TAO-rendszer leállítása miatt eltolódott, így van időm ellátni a Magyar Producer Unió elnökségével járó tennivalókat.
HT: Hozzászoktunk ahhoz, hogy egyszerre több projekten dolgozunk. Ez egy olyan pluszfeladat, amit beillesztünk a munkarendünkbe.
Ha sikerül elérni, hogy a szakma által is támogatott filmfinanszírozási rendszer jöjjön létre itthon, mik lehetnek a Magyar Producer Unió hosszabb távú céljai?
HT: Ha megvalósul az a javaslat, hogy a döntőbizottság összetétele gyakrabban változzon, abban tanácsadóként lehet szerepe a Magyar Producer Uniónak is. Ezen kívül nem titkolt célunk, hogy egy aktívabb közösségi életet alakítsunk ki a magyar producerek között. Több lehetőséget akarunk biztosítani számukra, hogy eszmét cseréljenek és megosszák egymással a tapasztalataikat.
SzM: Ezenfelül fontos lenne, hogy szorosabb szakmai kapcsolatot tartsunk fenn a nemzetközi produceri egyesületekkel.
