Félretéve az ízlést: gazdasági értelemben melyek ma a legsikeresebb szuperhősös franchise-ok?
A filmmarketing a tudományos körökben árnyékterületnek minősül, ugyanis „a közgazdaságtudomány kvantifikációra és algoritmizálhatóságra törekvő módszertana, illetve a humán- és társadalomtudományok financiális háttérre vonatkozó értékszemlélete miatt ezek javarészt kizáró ellentétnek minősülnek”.1 Hasonló a helyzet a mozifilmek box office teljesítményét vizsgáló kutatásokkal: a filmesztéták ritkán foglalkoznak a kereskedelmi sikerrel, mivel azt többnyire nem tartják relevánsnak. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a filmek – különösen a nagystúdiók által finanszírozott alkotások – kereskedelmi céllal készült termékek (is).
Dr. Kárpáti György Star Wars-tól a Bosszúállókig. Hollywood a franchise bűvöletében című tanulmánykötete hiánypótló magyar nyelvű szakirodalomnam. A könyv a népszerű filmműfajok történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be, ezúttal nem társadalomtörténeti megközelítésben (ezt a szerző a Chaplintől Pókemberig. Filmműfajok társadalmi története című munkájában már megtette), hanem a műfajok legsikeresebb szériáit ismerteti, egyszersmind összegzi a műfaj tíz legsikeresebb franchise-zát. Olyan zsánereket vizsgál, mint a horror, a sci-fi, az akciófilm, a vígjáték, a képregényfilm, az animációs film és a fantasy, valamint külön fejezetben tárgyalja azokat a műfajokat is, amelyekben a franchise-logika csak szórványosan jellemző.
Rajzpapírról a filmvászonra – A képregényfilmek története. 1. rész
A modern kori művészettörténet tyúk vagy tojás kérdése lehetne, hogy a film vagy a képregény képi és művészeti fejlődése befolyásolta jobban a másikat, hiszen két, csaknem teljesen egyidős műfajról van szó, még a fejlődési ívükben is felfedezhető némi hasonlóság, mostanra pedig szinte összeforrt, „összeért” a két médium: saját sikereiket nagyban köszönhetik a másikéinak.
A kötet kapcsán azonban – érdemeit nem elvitatva – hiányosságok is felmerülhetnek, különösen a képregényfilm műfajának és franchise-zainak tárgyalásában. A szerző maga is elismeri, hogy új műfajok franchise-filmjeinek vizsgálatakor mindig szembesülni kell a műfaji definíció, sőt, maga a „franchise” fogalmának korlátaival, ugyanakkor meglátásom szerint a „képregényfilm” mint műfaji megjelölés eleve problematikus (amit Farkas Viktor tanulmánya is megerősít). Közismert, hogy a mai értelemben vett szuperhősök – például Superman, Batman vagy Pókember – először képregényekben jelentek meg, majd később adaptálták őket mozivászonra. Mivel a szuperhősök összenőttek azzal a médiummal, amelyben debütáltak, a szuperhőstörténetek és a képregények gyakran összemosódnak, innen ered a „képregényfilm” fogalma, amely a képregényadaptációt is magában foglalja. Kérdés azonban, hogy ez a megjelölés elegendő-e ahhoz, hogy e filmekre önálló műfajként tekintsünk? Farkas Viktor tanulmánya a képregényfilmeket nem tekinti önálló műfajnak, mivel alig található közös pont például az Oldboy, az Adèle élete (1–2. fejezet) és a Bosszúállók: Végtelen háború között. A képregényes előzményeket leszámítva ezeknek az alkotásoknak nincs közük egymáshoz, így a képregényes alapokra építő képregényfilm-definíció túl tág ahhoz, hogy egyértelműen elkülönítsen egy filmcsoportot. Ráadásul több képregényadaptációról nem is köztudott, hogy képregény alapján készült: a szerző példaként A kárhozat útja című gengszterfilmet, az Erőszakos múlt című thrillert és a Túl a sövényen című családi animációt említi.
A legkisebb királyfi visszavág, avagy: felnőtt férfiak gumiharisnyában?! – Képregények és képregényfilmek
A maszkos hősökről szóló képregényfilmek rendszerint megmaradnak a biztonságos bugyutizmusnál, fenntartva a látszatot, hogy a képregényműfaj is ezen a szinten vegetál, amit a leginkább azok tudnának megcáfolni, akik valaha is olvasták ezeknek a filmeknek a képregényelőzményét.
Dr. Kárpáti György legsikeresebb képregényfilm-franchise filmek listáján olyan címek szerepelnek, mint a Marvel Cinematic Universe (MCU), a Pókember- és a Batman-franchise. Ugyanakkor az MCU-n belül nem vizsgálja külön a Thor- vagy Amerika Kapitány-filmeket, és a Pókember-franchise-ba egyaránt beleszámította az MCU-féle Tom Holland-verziót, valamint Tobey Maguire és Andrew Garfield hőseit is. Ezért a toplista rendhagyó módon csak 8 címből áll. Jelen tanulmány célja, hogy Dr. Kárpáti György kutatásaira építve, de eltérő műfaji definíció és módszertan alapján ismertesse a tíz legsikeresebb szuperhősfilm-franchise-t.
Szélesvásznú pantheon – Az Infinity Saga filmjeiről
Emlékszünk még? Röpke 11 évvel ezelőtt, amikor még csak tíz másodperces logó szerénykedett bizonyos képregényfilmek elején, amikor még semmiféle garanciát nem jelentett a minőségre (és főleg a sikerre) a Marvel név, beröppent a mozinézők életébe egy lecsúszott, de sármos sztár, aki gyakorlatilag önmagát alakítva egy bádogmaskarában, laza félmosolyával megváltoztatta az amerikai filmipar tájképét.
Módszertan
Dr. Kárpáti Györgyhöz hasonlóan először én is tisztázom a műfaj és a franchise jelentését: a „képregényfilm” helyett a „szuperhősfilm” megjelölést használom. Bár a műfaj fiatal, de már annyi sajátos szabályok szerint működő, mégis változatos alkotás készült, hogy kiérdemelje az önálló műfaji kategóriát a fantasztikus műfajokon belül. A szuperhősfilm meghatározása előtt azonban magát a szuperhőst kell definiálni. Peter Coogan képregénykutató szerint a „szuperhős olyan hősies karakter, aki önzetlen, proszociális küldetéssel rendelkezik, és szuperképességekkel vagy más rendkívüli adottságokkal bír, mint például fejlett technológia alkalmazása, illetve kiemelkedően fejlett fizikai, mentális vagy misztikus képességek. Szuperhős-identitása egy fedőnévben és egy ikonikus jelmezben ölt testet, amelyek rendszerint kifejezik a karakter életrajzi hátterét, személyiségét, képességeit vagy eredettörténetét, különös tekintettel az átlagos emberből szuperhőssé válás narratívájára. A szuperhős műfajilag elkülöníthető figura: a kapcsolódó zsánerek (például a fantasy, a tudományos-fantasztikum vagy a detektívtörténet) szereplőitől elsősorban a szuperhős-műfajra jellemző konvenciók dominanciája különbözteti meg. A szuperhősök gyakran kettős identitással rendelkeznek, amelyek közül a hétköznapi személyazonosság többnyire szigorúan őrzött titok.”
Denevér a filmvásznon – A Batman-mozifilmek története
Superman mellett a másik alapvető szuperhős, akinek ráadásul a filmes karrierje is lényegesen kiterjedtebb, sokszínűbb és szimptomatikusabb az aktuális történések és a filmművészet trendjei kapcsán egyaránt – természetesen Batmanről, a Denevéremberről beszélünk, aki immáron sokadik inkarnációjával uralja a bevételi rangsort. Valamiért úgy tűnik, immár 84 éve nem tudunk ráunni a denevérruhába bújó, bűnüldöző milliárdos mítoszára.
A Kalandos filmtörténet szerint a szuperhősök felelősségtudata nem korlátozódik a családra vagy a városra, hanem kis túlzással az egész emberiségre kiterjed. A képregényfilmmel ellentétben a szuperhősfilm nem azonos a képregényadaptációval, így a képregényes előzményekkel nem rendelkező alkotások is szuperhősfilmnek tekinthetők. Erre jó példa A hihetetlen család és folytatása, ám az ilyen, eredeti ötletű szuperhősfilmek csak töredékét adják a kínálatnak. Mivel a műfaj drága, a stúdiók többnyire a már ismert hősöknek és kiadóknak (Marvel, DC) szavaznak bizalmat, ezért kevés az eredeti ötleten alapuló amerikai szuperhősfilm.
Az igazi szuperhősök
Akármennyire is úgy tűnik, hogy odafent a szuperhős-képregények ismerői és szeretői azon munkálkodnak, hogy a palástos-köpönyeges igazságtevők szerelmeseinek kedvezzenek, ez ma egy bájosan naiv tévhit.
A filmfranchise fogalmának feltétele, hogy a széria legalább három (szigorúbb esetben öt) filmből álljon, és legalább 450 millió dollár mozibevételt termeljen. Dr. Kárpáti György ezeket a kritériumokat műfajtól függően hol szigorúbban, hol lazábban kezeli: a 10 legsikeresebb animációs franchise listáján például kétfilmes szériák is szerepelnek (pl. Jégvarázs), amit azzal indokolt, hogy rövidfilmek, sorozatok és videojátékok is bővítik a franchise repertoárját. A vígjátékfranchise-ok kutatásakor a szerző lazábban kezelte a 450 millió dolláros bevételi határt, mivel több vígjátékszéria szerényebb mozis bevételeket ért el. Kutatásomban fontos eltérés, hogy az MCU-t és a DCEU-t nem kezelem önálló franchise-ként, helyette a karakterek önálló filmjeire koncentrálok, külön kezelve egy-egy szuperhős rebootolt filmjeit a korábbi alkotásoktól. Viszont továbbra is szem előtt tartom a „franchise-belépőt” jelentő minimum három filmes szabályt. Ezért hiába voltak kiemelkedően sikeresek, a Gal Gadot-féle Wonder Woman és a Jason Momoa-féle Aquaman filmek mégsem szerepelnek a listán, mivel nem bővülhettek trilógiává.
10. Vasember-trilógia
2008-ra a közönség látott már jobban és kevésbé jól sikerült szuperhősfilmeket is a mozikban, viszont a műfaj boomja A Vasember érdeme. A stúdió nagy kockázatot vállalt azzal, hogy egy akkor még kevésbé ismert karakterről forgatott filmet, a főszerepre pedig azt a Robert Downey Jr.-t szerződtette, aki a sorozatos drogproblémák, letartóztatások és elvonók után akkoriban kezdte rehabilitálni karrierjét. Nem is beszélve arról, hogy a filmet egy nonlinerális, sorozatszerű felépítésű franchise nyitódarabjának szánták, ami akkor még szintén nem számított bevett gyakorlatnak. A 140 millió dolláros költségvetéssel készült alkotás viszont már az első hétvégén közel 100 millióval nyitott, a jó szájhagyománnyal bíró film végül hazai pályán 318 millióval, a nemzetközi bevételekkel együtt pedig 585 milliós bevétellel zárta mozis pályafutását. Ezt a teljesítményt ma már csalódáskeltő eredménynek könyvelnék el az MCU-tól, de akkoriban szép sikernek számított. A folytatás szintén jó bevételeket ért el (623 milliós nemzetközi bevétel 200 milliós költségvetésből), a Vasember 3 pedig megegyező költségvetésből ért el 1 milliárd feletti nemzetközi bevételt (1 214 811 252 dollár), ezzel válva a trilógia legsikeresebb részévé. Ez így összesen 2 420 665 172 dollár.
Vasember, pléhpofával – John Favreau: Iron Man / A Vasember
A moziba járók időszámítása alapján a nyár nem a gyümölcséréshez vagy az idő felmelegedéséhez kapcsolódik, hanem ahhoz, amikor világszerte ugyanazon a napon megjelenik az évi első blockbuster. Ez jó pár éve egyet jelent a Marvel-univerzum valamelyik szuperhőséből készülő comics-filmmel. Az idén ez a Vasember. És kábé ennyi.
9. A sötét lovag-trilógia
Az ezredfordulóra a Warner Bros. már legyártott négy Batman-mozifilmet. Bár a tetralógia népszerűsége dicstelenül ért véget a Batman és Robinnal, a négy film együttesen 1,2 milliárd bevételt termelt a stúdiónak, ezért egy új Batman-film terve folyamatosan napirenden volt. Végül Christopher Nolan kapott lehetőséget, hogy rebootolja a franchise-t a Batman: Kezdődik!-kel. A 150 millióból forgott film 48 millióval nyitott az Egyesült Államokban, ami erős, de nem kimagasló kezdésnek számít. Végül hazai pályán 205 millióval, a nemzetközi bevételekkel együtt pedig 372 milliós bevétellel zárta mozis pályafutását, amivel alulmaradt az 1989-as Denevérember teljesítményéhez képest. A költségvetés és a 100 milliós marketing tükrében ez csak mérsékelt sikernek számít, a pozitív kritikák és nézői vélemények viszont meggyőzték a stúdiót a folytatásról: A sötét lovag már 185 milliós költségvetésből 1 milliárd feletti nemzetközi bevételt termelt, amivel A Vasember mellett jelentős mértékben hozzájárult a szuperhős-zsáner berobbanásához. A trilógia zárórésze, A sötét lovag – Felemelkedés pedig a 1 082 228 107 dolláros nemzetközi bevételével mai napig a legsikeresebb Batman-film. A trilógia összbevétele 2 449 082 835 dollár.
(Dene)vérodüsszeia – Christopher Nolan: The Dark Knight / A sötét lovag
Ügyes reklámkampány, tragikus színészhalál, és a képregényimádat újból divatozó hagyománya – e tényezők morbid kombinációjának köszönhetően Christopher Nolan rendezése átírta a franchise történelmét. És persze a Batmanét. A filmfolyam új időszámítása véres utazást kínál a magányos hőslélek, a pszichotikus bűnözői elme és a fenyegetett Gotham City realizmussal nyakonöntött tájaira.
8. A galaxis őrzői-trilógia
Szintén nagy fába vágta a fejszéjét az MCU, amikor filmadaptációt akart készíteni A galaxis őrzői nevű szuperhőscsapatról. A csapat finoman is szólva extrém karakterekből áll, többek között egy fegyvermániás mosómedvéből és egy beszélő faemberből. Ráadásul az alapjául szolgáló képregények sem voltak széles körben ismertek, márpedig ez komoly hátrány a mozis piacon. Viszont a színes-szagos látványvilágra, a nosztalgikus zeneválasztásra és az író-rendező James Gunnra jellemző csapatdinamikára vevő volt a közönség, a film így végül 772 milliós mozisbevételt termelt világszinten. Szintén szép sikert ért el a második rész, amely 863 millió dolláros nemzetközi bevételével igazolta a franchise népszerűségét. 2023-ban pedig – amikor az MCU filmjei kereskedelmileg csalódást keltő eredményt értek el – A galaxis őrzői: 3. rész 845 milliós nemzetközi mozisbevételt termelt, alig lemaradva a második film sikerétől. Figyelembe véve, hogy James Gunn hosszú távon átigazolt a konkurenshez, nem valószínű, hogy rövid időn belül folytatódna a franchise. Ha 4. rész nem is készül, a trilógia 2,485,526,135 dolláros bevételével megmarad az egyik legsikeresebb szuperhősfilm franchise-nak. A három mozifilm mellett animációs sorozatok és egy, a trilógia cselekményéhez csak lazán kapcsoló streaming-tévéfilm is színesíti a franchise-t.
Csak a hatéveseké a világ – James Gunn: Guardians of the Galaxy / A galaxis őrzői
Színes, rendkívül látványos, pergő ritmusú, és az általa bemutatott univerzum is nagyon egységes. Kérdés, elég-e ennyi ahhoz, hogy A galaxis őrzői az év legjobb álomgyári filmjévé avanzsáljon.
7. Pókember-trilógia
A Sony/Columbia egy aranytojást tojó tyúkra lelt Pókember filmes jogainak a megvásárlásával (az akkoriban a csőd szélén álló Marvel egy csomagban felajánlotta a stúdiónak az összes hősük jogait 25 millió dollárért, a stúdió viszont beérte a hálószóvővel, amiért 10 millió dollárt, valamint a filmbevételek 5%-át és a merchandise-bevételek 50%-át fizette ki). A Sam Raimi rendezésében és Tobey Maguire főszereplésével készült Pókember 139 millió dolláros költségvetésből 825 milliót hozott a stúdiónak, amivel akkoriban a legsikeresebb szuperhősfilm lett. A Pókember 2 magasabb költségvetéssel (200 millió) hasonlóan nagy bevételt (783 millió) hozott. A Pókember 3 pedig 258 millió dolláros költségvetésével a legdrágább szuperhősfilmnek számított, legalábbis a Batman Superman ellen – Az igazság hajnaláig. Bár a film 885 millió dolláros nemzetközi bevételt hozott a stúdiónak, a tervezett 4. rész nem készült el. Ebben a döntésben a 3. rész vegyes kritikai fogadtatása, Sam Raimi kreatív konfliktusai a stúdióval – a Venom (magyarosan Méreg) nevű antagonista csak felsőbb utasításra került a filmbe –, és Tobey Maguire korosodása egyaránt közrejátszottak. A trilógia együttes bevétele 2 511 268 839 dollár. A 2,5 milliárd dolláros bevétel pedig elég indok volt, hogy a Sony hosszútávon megtartsa a Pókember-jogokat.
A mítosztalan Amerika álruhás hőse – Sam Raimi: Spider-Man / Pókember
Mit tett a nép, amely nem rendelkezik évezredes hagyományokkal, de ugyanakkor áhítozik a félistenszerű hősök után? Teremtett. S bár a 20. század tudományos eredményei bizonyos korlátokat szabtak a határtalan fantáziának, a furmányos képregényrajzolók ezt a problémát is megoldották.
6. Amerika Kapitány-tetralógia
Az MCU kockázatot vállalt az Amerika Kapitány-filmmel, hiszen a karakter egy letűnt korszak maradványa, amikor a szuperhősök (Batmant leszámítva) morálisan sérthetetlenek voltak. A ezredforduló utáni, cinizmusa fogékonyabb közönség azonban inkább a laza, szemtelen Vasemberrel rezonál, mint a Superman-típusú hősökkel. Ezért az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló egy mai szemmel romantizált háborús-kalandfilmként valósult meg. Ez a régimódiság magyarázhatja a világszinten elért 370 milliós bevételt, amely ugyan sikeres, de elmarad a két Vasember-film, valamint az ugyanabban az évben bemutatott Thor eredményétől. Ezzel szemben a kortárs környezetben játszódó folytatás az Amerika Kapitány: A tél katonája a műfajhoz mérten földhözragadtabb akciójeleneteire és a megfigyeltség paranóniájára építő feszültségre vevő volt a közönség: a 170 millió dolláros alkotást 714 millió világszintű mozisbevétellel honorálták. A Bosszúállók-filmnek is beillő 3. rész – az Amerika Kapitány: Polgárháború – pedig egymilliárd feletti nemzetközi bevételt (1 153 296 293 dollár) ért el, ezzel válva az eddigi legsikeresebb Amerika Kapitány filmmé. Bár a 4. rész, az Amerika Kapitány: Szép új világ a korábbi két film nyomvonalát követte, a hivatalosan 180 milliós (más források szerint akár 300 milliós) költségvetésű film világszinten csak 415 milliót hozott. A visszaesés oka lehet a főhőscsere, konkrétabban Sam Wilson Amerika Kapitányként való elutasítása,2 vagy egyszerűen a szuperhősfilm-műfaj kifáradása miatti népszerűségcsökkenés. Mindenesetre az Amerika Kapitány-tetralógia együttes bevétele 2 650 511 272 dollár.
Amerikai idol – Joe Johnston: Captain America: The First Avenger / Amerika Kapitány: Az első bosszúálló
Az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló személyében az év legcikibbnek ígérkező blockbustere érkezett a mozikba. Hollywood általában többre érdemes történeteket bagatellizál el, de ezúttal az ellenkező történt: egy sületlen képregény-mítosz kapott olyan profi filmadaptációt, hogy az szinte túlzás.
5. Thor-tetralógia
A Thor 449 millió bevételt termelt világszinten 150 milliós költségvetésből, ami egy akkoriban még gyakorlatilag ismertelen hőssel szép sikernek számított. A folytatás (a Thor: Sötét világ) kritikai fogadtatása már vegyesebb volt, mégis sikerült 644 millió dollárt termelnie, ami a négyszerese a 170 milliós költségvetésnek, ezzel válva 2013 tizedik legsikeresebb filmjévé. A növekvő tendencia tovább folytatódott a 3. résznél, ugyanis a Thor: Ragnarök 853 milliós bevételt termelt világszinten. A közönség többsége pozitívan fogadta a stílusváltást is: a királydrámákat idéző korábbi filmek után a 3. rész inkább emlékeztet A galaxis őrzői-filmekre színes látványvilágával, harsány figuráival és dinka humorával, ami a rendező Taika Waititi érdeme, ezért is tűnhetett logikusnak tetralógiává bővíteni a franchise-t ugyanazzal stábbal. A korábban bevált recept ellenére a Thor: Szerelem és mennydörgést már kevésbé fogadta lelkesen a kritika és a közönség: a 4. rész csak 760 milliót hozott világszinten, miközben a gyártási költség (250 millió) csak tovább nőtt. A tetralógia együttes bevétele 2 705 339 993 dollár, ami különösen dicséretes, ha belegondolunk, hogy 2011-ben kevesen hitték volna, hogy Thor kalandjai fogják először túllépni a trilógia-határt az MCU-ban.
BáThorodik szórakoztatni – Taika Waititi: Thor: Ragnarök
Még mindig nem jött el a képregényfilmek Ragnarökje, a Marvel-szekér roboghat tovább – Thor és barátainak legújabb kalandjai nemhogy lassítanák a tempóját, de újabb lendületes lökést adnak a kifulladás jeleit még mindig nem mutató franchise-nak és műfajnak.
4. Deadpool-trilógia
Szintén kevesen számítottak Deadpool box office-sikerére: a kezdetben marginális hős esetében a családbarát megközelítés kizárt volt, amit viszont a stúdió előnnyé fordított. A 2010-es évek közepén a műfaj még sikeres volt, de már megjelent az igény a jól ismert receptet követő, mégis újszerű megoldásokra. A Deadpool termékelőnyként kommunikálta az erőszakot és metapoénjait, ráadásul ezt egy már ismert, de a főcselekményszálhoz csak lazán kapcsoló franchise (X-Men) részeként tette. Az erős marketing és műfajhoz képest alacsony költségvetés (58 millió dollár) végül 782 millió bevételt fialt világszinten. A folytatások a „legyen hangosabb és látványosabb”-elvet követték, amivel a költségek, de egyúttal a bevételek is magasabbak lettek: a Deadpool 2 734 milliót hozott a 20th Century Foxnak, 110 milliós költségvetésből. A 3. rész már egy hosszabb szünet után, immár az MCU részeként készült el Rozsomákkel kiegészülve, melyekből a film prosperálni tudott: a jóval magasabb 200 milliós költségvetésből 1 milliárd feletti nemzetközi bevételt (1 338 073 645) hozott a Disneynek. Bár hivatalosan még nem jelentették be, de valószínűleg nem utoljára láttuk a nagyszájú zsoldost. Addigis a trilógia összbevétele 2 906 381 409 dollár, ezzel pedig a legsikeresebb spin-off franchise az X-Men franchise-on belül.
Remekbe szabott jóvátétel – Tim Miller: Deadpool
Végre igazán felnőttkorba érkezett a szuperhősfilmek műfaja, és most nem arra gondolok, hogy sötét, kilátástalan, netán iszonyú drámai lenne a legutóbbi Marvel-istállóbeli film, sőt: végre a műfaj hajlandó nevetni magán. Arról nem is beszélve, hogy megszületett az első ténylegesen csakis nagykorúak által megnézhető „hős” kalandjait taglaló popcornmozi, ami új löketet adhat az amúgy is lendületben lévő, de még formálódó műfajnak.
3. X-Men-franchise
A lista harmadik helyén pedig maga az X-Men-franchise foglal helyet, külön választva a Deadpool- és a Hugh Jackman főszereplésével készült Farkas (aka. Rozsomák)-trilógiától, melyek inkább spin-off-franchise-nak kezelendők, mert történeteik csak lazán kapcsolódnak az X-Men-filmek cselekményéhez. Az X-Men – A kívülállók az első szakmailag és anyagilag sikeres ezredfordulós szuperhősfilmek egyikeként járult hozzá a műfaj felfutásához, A 75 millióból forgott és világszinten 296 milliót fialó alkotást két folytatás követte: az X-Men 2 (407 millió) és az X-Men – Az ellenállás vége (460 millió) szintén sikeres befektetésnek bizonyult. Az előzményfilm (az X-Men – Az elsők) a 160 milliós költségvetéshez képest szerény, 352 milliós bevételt hozott. Az MCU-val való verseny miatt az X-Men: Az eljövendő múlt napjai már – a történetben központi szerepet kapó időutazós cselekményszálnak hála – az első trilógia és az előzményfilm folytatásaként is funkcionált, ami egyúttal rebootolta a korábban történteket. A 200 milliós vállalást viszont meghálálta a közönség, 746 milliós bevételével ez lett a legsikeresebb X-Men-mozi. A franchise ezután hanyatlani kezdett. Az X-Men: Apokalipszis hiába termelt világszinten 543 milliós bevételt (melyből 120 millió Kínából származott), ha az a 178 milliós költségvetéshez képest arányaiban gyengébb, mint a korábbi filmek. A 200 milliót felemésztő X-Men: Sötét Főnix pedig a 252 milliós bevételével anyagilag megbukott, és a franchise legrosszabb eredményét hozta.3 Ráadásul a gyártóstúdió Fox bekebelezése miatt gyakorlatilag „holtan” került a mozikba. Ezt követően a karakterek jogai a Disney-hez kerültek, akikkel a tervek szerint rebootolt formában találkozunk majd az MCU-ban. Addigis a Fox-féle X-Men-franchise összbevétele 3 054 647 464 dollár.
Apokalipszis kamasz lovasokkal – Bryan Singer: X-Men: Apocalypse / Apokalipszis
Amikor a 2000-es, első X-men film a képregény szövetei közül kiemelte a másság és az elfogadás szálát, tudatos tematikai pályára állította a későbbi folytatásokat is. Az olyan nagy sztorik feldolgozása során viszont, mint A főnix halála, Az eljövendő múlt napjai vagy most az Apokalipszis is, az alkotók rendre ugyanabba a hibába esnek, pedig csak hagyni kéne tisztességesen kibontakozni a drámai szálakat, és nem alárendelni őket a B-kategóriás forgatókönyveknek és fináléknak.
2. Az MCU Pókember-franchise-za
Sam Raimi Pókember-trilógiája után a Sony gyorsan rebootolta a franchise-t Andrew Garfield főszereplésével, ám a filmek a jelentős bevételek ellenére szerényebben teljesítettek, és sem a kritikusok, sem a rajongók körében nem bizonyultak elég sikeresnek a hosszútávon, miközben az MCU sikere tovább erősödött. Ezért a Sony példátlan megállapodást kötött a Disney-vel: a kreatív irányítást átadták az MCU-nak, akik egy új színésszel rebootolhatták a karaktert, hogy integrálják a saját szériájukba, miközben a gyártás, a forgalmazás és a jogok továbbra is a Sonynál maradnak. A mozis bevételek a Sonyhoz mennek és bár a Disney csak a bevétel 5%-át kapja, ők birtokolják a karakter merchandise-jogait. Az első film, a Pókember: Hazatérés még „csak” 880 milliót hozott világszinten, a folytatás – a Pókember: Idegenben – a 1 131 927 996 dolláros nemzetközi bevételével a karakter először lépte át az egymilliárd dolláros álomhatárt. Ennek ismeretében érhető, hogy egy időre a két stúdió között nézeteltérés támatd a finanszírozás és a bevételek szétosztása kapcsán. Az intermezzót követően a Pókember: Nincs hazaút a maga 1 921 426 073 dolláros mozis bevételével demonstrálta, hogy van igény a mozizásra a pandémia után is – tény, hogy a sikerben szerepe volt többek között a korábbi hősök (Tobey Maguire és Andrew Garfield) és ellenfeleik visszatérésének is. Persze a közönség még nem unja Tom Holland hősét, elvégre már leforgatták a 4. részt, amivel a karakter kalandjai először tetralógiáig jutnak. Az új film megjelenéséig a trilógia összbevétele 3 932 358 009 dollár.
Pókterápiás eurotúra – Jon Watts: Spider-Man: Far From Home / Pókember: Idegenben
Az MCU hálószövőjének legújabb filmje az univerzumért folytatott gigantikus harcok után visszatér a személyesebb szuperhőskalandokhoz, miközben azt is egyértelművé teszi, hogy a Bosszúállók: Végjáték örökre megváltoztatta a világot.
1. Bosszúállók-franchise
Egy nonlinerális, sorozatszerű felépítésű franchise önmagában is nagy kockázat volt, de a stúdió bízhatott az első fázis zárófilmjében, a Bosszúállókban, amiért 220 milliós költségvetést szavazott meg – többet, mint a címszereplők korábbi „szólófilmjeinek”. A befektetett bizalmat viszont meghálálta a közönség: az alkotás 1 518 812 988 dollárt hozott világszinten. A jövőben a Bosszúállók-filmek váltak a piros betűs eseményfilmekké az amúgy is nagy figyelmet igénylő MCU-ban, s a második film a, Bosszúállók: Ultron kora ugyan egy kicsit visszaesett az 1. rész sikeréhez képest (1 402 805 868 dolláros mozisbevételeivel „csak” a negyedik legsikeresebb film 2015-ben), a folytatások viszont minden korábbi sikert felülmúltak: a Bosszúállók: Végtelen háború 2 048 359 754 dollárt termelt világszinten 2018-ban, egy évvel későbbi közvetlen folytatása, a Bosszúállók: Végjáték pedig 2 799 439 100 dollárt. Ennek köszönhetően a Bosszúállók: Végjáték egy pár évig átvette az Avatartól a világ legsikeresebb filmje címet, amit ironikusan módon az Avatar vett vissza, miután újra műsorra tűzték a kínai mozikban a pandémia idején. A világ szeme most a bemutatásra váró két új Bosszúállók-filmen van: vajon képes lesz újraegyesíteni a 2019 óta lemorzsolódó rajongókat, esetleg most már tényleg a világ legsikeresebb filmjeivé válhatnak? Az viszont bizonyos, hogy tovább növeli az amúgy is 7 676 079 353 dollárt fialó Bosszúállók szériát, amivel megmarad a legsikeresebb szuperhősfilm franchise-nak.
Osztálytalálkozó az apokalipszis kellős közepén – Joss Whedon: The Avengers / Bosszúállók
Joss Whedon grandiózus szuperhős-tablója évek óta közbeszéd tárgya, a hosszúra nyúlt várakozás kultuszt és nem kevés rejtélyt szőtt köré, és nem utolsósorban a benne összegyűlő hősök egyéni felvezető-filmjei is szították a sóvár vágyat a nagyérdeműben, ahogyan azt kell. Szerencsére mindez nem volt hiábavaló, és a magas elvárások ezúttal igazi minőséggel találkoznak: a Bosszúállók értő műgonddal vezényelt akcióbomba, ráadásul a karakterkezelés terén is dicséretesen teljesít – A sötét lovag és az X-Men: Az elsők mellett a legjobb szuperhős-film, ami mozikba került az utóbbi években.
Így néz tehát ki a tíz legsikeresebb szuperhőfilm franchise-t felvonultató lista jelenleg. A lajstrom idővel változhat, hiszen a műfaj továbbra is sikeres befektetést jelent Hollywoodban, ezért a stúdiók évekre előre terveznek vele. Noha az idén érkező új Pókember- és Bosszúállók-filmek nem írják át a lista elejét, csak megerősítik, viszont a Fekete Párduc-, a Pókverzum- és A hihetetlen család-franchise bármikor átrendezheti a sorrendet, ha sikerül majd trilógiává bővülniük. Hacsak addig nem kapunk egy új Thor- és/vagy Deadpool-filmet is.
Felhasznált szakirodalom:
- Box Office Mojo https://www.boxofficemojo.com/chart/top_lifetime_gross/?area=XWW
- Chitwood, Adam: Spider‑Man Marvel & Sony Deal Explained: What's in the MCU?. Collider, 2017.07.03. URL:
- https://collider.com/spider-man-marvel-sony-deal-explained/?utm_source [2026. január 21.]
- Collura, Scott: Captain America: Brave New World’s Real Budget? You’ll Never Know… and This Is Why. IGN, 2025.03.11. URL:
- https://www.ign.com/articles/captain-america-brave-new-world-real-budget-box-office [2026. január 3.]
- Coogan, Peter: Superhero: The Secret Origin of a Genre. [Austin], MonkeyBrain, 2006.
- Farkas Viktor: Képregényadaptációk és műfajiság a kortárs tömegfilmben. In. A képregényfilm. Válogatott tanulmányok. Szerk. Dr. Kárpáti György. Budapest, KMH Print, 2020.
- Kárpáti György: Star Wars-tól a Bosszúállókig. Hollywood a franchise bűvöletében. Budapest, Vertigo Média Kft., 2020.
- Keegan, Rebecca: How ‘Avatar’ Reclaimed Its Global Box-Office Crown. The Hollywood Reporter, 2021.03.18. URL:
- https://www.hollywoodreporter.com/news/general-news/how-avatar-reclaimed-its-global-box-office-crown-4152277/?utm_source [2026. január 26.]
- Kránicz Bence – Lichter Péter: Kalandos filmtörténet: Szerzők, műfajok és irányzatok. Budapest, Scolar Kiadó, 2019.
- Johnson, Nathan: Captain America Star Doesn't Hold Back When Criticizing People Who Don't Accept Anthony Mackie as the New Captain America. The Direct, 2025.06.11. URL:
- https://thedirect.com/article/captain-america-anthony-mackie-new-accept?utm_source [2026. január 3.]
- List of most expensive films https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_most_expensive_films?utm_source [2025. december 25.]
- Mendelson, Scott: Box Office: 'X-Men: Apocalypse' Is A $534 Million Conundrum. Forbes, 2016.08.01. URL:
- https://www.forbes.com/sites/scottmendelson/2016/08/01/box-office-x-men-apocalypse-is-a-534-million-conundrum/?utm_source [2026. január 19.]
- Molnár Szilárd: Egy jól sikerült (dene)vérfrissítés: 15 éves a Batman: Kezdődik!. IGN Hungary, 2020.06.15. URL:
- https://hu.ign.com/batman-kezdodik/58403/feature/egy-jol-sikerult-deneverfrissites-15-eves-a-batman-kezdodik [2025. december 15.]
- Murphy, J. Kim: Box Office: ‘Thor: Love and Thunder’ Sparking Up 2022’s Third-Biggest Domestic Opening. Variety, 2022.07.09. URL:
- https://variety.com/2022/film/box-office/box-office-thor-love-and-thunder-opening-weekend-saturday-1235312232/ [2026. január 6.]
- Numbers, The https://www.the-numbers.com/movies/franchises
- Tóth Zoltán János: Marketingtrendek a hollywoodi blockbuster gyártásában az ezredforduló után. Apertúra, 2016. tavasz. URL:
- https://www.apertura.hu/2016/tavasz/toth-marketingtrendek-a-hollywoodi-blockbuster-gyartasaban-az-ezredfordulo-utan/ [2026. január 11.]
- Zalaba Ferenc: Brutálisan nagyot kaszált a Deadpool. IGN Hungary, 2016.02.15. URL:
- https://hu.ign.com/deadpool-film/10611/news/brutalisan-nagyot-kaszalt-a-deadpool [2026. január 11.]
[1] Tóth Zoltán János: Marketingtrendek a hollywoodi blockbuster gyártásában az ezredforduló után. Apertúra, 2016. tavasz. URL: https://www.apertura.hu/2016/tavasz/toth-marketingtrendek-a-hollywoodi-blockbuster-gyartasaban-az-ezredfordulo-utan/ [2025. december 4.]
[2] Az Anthony Mackie által megformált karakter a második Amerika Kapitány-filmben debütált a címszereplő szárnysegédjeként. A karakter Bosszúállók: Végjátékot követően a megörökli az Amerika Kapitány titulust, amely megosztotta a rajongókat.
[3] Az X-Men: Sötét Főnix negatív rekordját csak Az új mutánsok spin-off múlta alul a maga 49 milliós mozisbevételével. Viszont a spin-off nehezített körülmények között – a pandémia idején – kellett boldogulnia, szerényebb költségvetéssel (67-80 millió).
