Kritika | Mundruczó Kornél: Jupiter holdja Kritika | Mundruczó Kornél: Jupiter holdja

Vízkereszt és megváltás

Mundruczó Kornél: Jupiter holdja

ÉRTÉKELD A FILMET!
Jupiter holdja (Jupiter's Moon)
Mundruczó Kornél
2017
Jupiter holdja (Jupiter's Moon)

Jupiter holdja (Jupiter's Moon)

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

0

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Mundruczó Kornél harmadszor versenyez a cannes-i filmfesztiválon – ez korábban a magyar filmtörténetben csak Jancsó Miklósnak, Szabó Istvánnak, Makk Károlynak és Keleti Mártonnak sikerült –, és hetedszer vesz részt a Croisette programjában. Új filmjével, egy erős vallási hangsúlyokkal teli disztópiával ismét sikerült meglepnie a közönséget.

A Jupiter holdja Mundruczó hetedik nagyjátékfilmje (az ötödik, amit Cannes-ban mutat be), három év szünet után követi a rendező eddigi legnagyobb sikerét, a Fehér istent, amely elvitte az Un certain regard szekció díját. A „Jupiter holdja”, amint az már a film elején kiderül, egyik a naprendszerünk legnagyobb bolygójának 67 ismert kísérője közül. A Jupiter címben hivatkozott holdja az Európa nevet viseli, és friss felfedezések szerint földönkívüli életformáknak adhat otthont. Másszóval a „Jupiter holdja” lenne a bizonyíték arra, hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben.

Mundruczó és Wéber Kata forgatókönyvíró főszereplője, Aryan (akit Jéger Zsombor oly kiválóan alakít) maga lehet a bizonyíték arra, hogy valahonnan, odafentről valaki figyel, és talán szeret is minket. Bár a neve a nácik tisztafaj-elméletét juttathatja eszünkbe, Aryan egy polgárháború dúlta szír városból, Homszból (Emeszából) származik, és apjával (aki a názáreti Józsefhez hasonlóan ács – s mint később majd meglátjuk, ez az apróság cseppet sem jelentéktelen), valamint több tucat menekülttársával együtt megpróbál illegálisan átkelni a magyar határon (a történet nyilvánvalóan Magyarország jelen politikai helyzetére és a menekültválság magyar hatóságok általi kezelésére reflektál). Amikor a csoportot az éj leple alatt meglepi a határőrség, Aryant elválasztják az apjától, és László elé kerül (aki a dörzsölt Cserhalmi György alakításában igen komplex antagonista). Ő a menekülttábor öntörvényű főnöke, nem sokat töri a fejét és lelövi Aryant. Bár a mellkasát három golyó járja át, a földönfutó nem hal meg: kiontott vére az ég felé emelkedik, és ő maga is követi. Bár a lövések végzetesek kellett volna legyenek, Aryan emberfeletti képességre tesz szert: kedvére levitálhat.

Ekkor lép színre a film igazi főszereplője, Stern Gábor orvos (a gyengén szinkronizált, grúz Merab Ninidze alakítja). Fásult és cinikus, nagy bűnéért (az ő felelőssége, hogy egy fiú meghalt a műtőasztalon) bocsánatot szeretne nyerni, úgyhogy némi kenőpénz ellenében barátnője, Vera (Balsai Móni) kórházába segíti a menekülteket. Aryan vizsgálata mélységesen felkavarja Sternt (az ő neve asztrális konnotációiról se feledkezzünk meg), és bár nem zárja ki hogy egyfajta megváltásjelenet tanúja lenne, gyakorlatiassága arra a következtetésre juttatja, hogy a menekült – egy potenciális bibliai angyal – „tehetsége” jó lesz még valamire: pénzt csalhat vele ki betegektől és a másvilág mennyei látomásától megbékélő haldoklóktól.

Az orvos (akit időközben kirúgott a felettese, a már említett László) megígéri Ayannak, hogy segít megtalálni az apját, cserébe kéri, hogy legyen a társa ebben a mindkettejük zsebébe jó pénzt hozó csodabizniszben. Egyre változatosabb társadalmi környezetekbe jutnak el, megnyugvást visznek az embereknek, és cserébe természetesen elveszik a pénzüket. A könyörtelen László a nyomukba ered, mindenáron el akarja kapni Ayant és egyúttal megtalálni az ésszerű magyarázatot a megmagyarázhatatlanra –ahogy azt alapvető emberi szükséglete követeli.

Azt mondtam, Stern Gábor a film igazi hőse, ugyanis a vásznon ő változik meg a leglátványosabban. Eleinte nincs semmi veszítenivalója, csak a gyors nyerészkedés hozza lázba – végül azonban arra a következtetésre jut, hogy saját megváltását nem a szenvedőktől elcsalt pénzzel nyerheti el, hanem odaadásával, s ezt el kell vinnie akár az önfeláldozásig is az egyetlen olyan lénnyel szemben, aki reménysugár lehet egy istenhitét rég elvesztett világban.

A film legintenzívebb – és szimbolikus tartalmakkal legtelítettebb – pillanata az, amelyben az Aryannak ideiglenes menedéket nyújtó háztetőn Stern megöleli társát és arra kéri, hogy ne fusson többé el tőle, majd váratlan megalázkodó gesztussal lehajol, hogy bekösse a cipőfűzőjét (ez a jelenet egy korábbira rímel: a László vezette menekülttábor orvosi szobájában lezajlott első találkozásukra), az egyre krisztusibb figurává váló Aryan pedig az orvos fejére teszi a tenyerét. Ez – nem csak Stern számára – olyan pillanat, amelyben a megváltás közelebbinek tűnik, mint valaha.

Rév Marcell operatőr rendkívüli tehetségének köszönhetően a film nagyon leleményes és látványos vizuális szempontból. Azok a jelenetek, amelyekben Aryan Budapest fölött lebeg – s amelyekben a rendező igen hatékonyan működött együtt Szabó Gáspár kaszkadőrszakértővel és Farkas Balázzsal, az autós mutatványok mesterével – elképesztően látványosak, bármely szuperhősös hollywoodi szuperprodukció hasonló jelenetével versenyre kelhetnének (néha viszont, nehogy túllicitiálja ezeket, Mundruczó a repülést egyszerűbb módszerekkel sugallja: a szereplőnek csak az árnyékát látjuk egy-egy épület külső falán, vagy egy jármű tetején tükröződik a sziluettje). Az erdőben, metróban vagy utcán zajló, nagyon dinamikus üldözésjelenetek szintén megállnák a helyüket egy míves műfaji filmben (nem csoda hát, hogy a rendező következő projektje és egyúttal első nemzetközi produkciója egy mélyben zajló thriller-sci-fi lesz). A számos, hosszan kitartott felvétel, a – Jancsó Miklóstól Tarr Bélán át Nemes Jeles Lászlóra emlékeztető – nagyratörő látványtervezéssel együtt egy művészetét tökéletesen birtokló filmes bizonyítványa. A Balázs Gábor és Michael Kaczmarek jegyezte sound design, valamint Jed Kurzel zenéje létfontosságú az urbánus disztópia különös, őrült hangulatának megteremtésében.

A Jupiter holdjában több réteg épül egymásra. Felfogható természetfeletti thrillernek és a mai Magyarország (és nemcsak Magyarország) társadalmi-politikai valóságát bemutató és kommentáló drámának is. De mivel a főszereplő által bejárt elbeszélésív egy valláson kívüli lénynek egy újfajta, transzcendens valóság felé irányuló fejlődését mutatja be, és végül mindenáron igyekszik megőrizni ezt a valóságot, azt hiszem, hogy az új Mundruczó-film elsősorban a hit megtalálásának szükségességéről beszél egy olyan világban, amelyből a(z Eliade nyomán akár profánnak álcázott) szentet mintha már gyökeresen kiirtották volna.

(Fordította Buzogány Klára.)

Támogass egy kávé árával!
 
Jupiter holdja (Jupiter's Moon)

Jupiter holdja (Jupiter's Moon)

Színes filmdráma, 123 perc, 2017

Rendező:
Szereplők: , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

0

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Friss film és sorozat