Marc Lawrence: The Rewrite / Hogyan írjunk szerelmet Marc Lawrence: The Rewrite / Hogyan írjunk szerelmet

Átírást nem igényel

Marc Lawrence: The Rewrite / Hogyan írjunk szerelmet

ÉRTÉKELD A FILMET!
Hogyan írjunk szerelmet
Marc Lawrence
2014
Hogyan írjunk szerelmet

Hogyan írjunk szerelmet

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

A 2008-as A pankrátor óta reneszánszukat élik azok a filmek, amelyekben a főszerepet játszó színész alakításához a kritikusok rendszeresen odateszik, hogy azért is erős, mert némiképp életrajzinak is lehet nevezni a történetet. Akkor Mickey Rourke alakított egy egykoron sikeres, szeretett és csodált sztárt, aki azóta leszegényedett, elfelejtették és megkeseredve, egyedül tengeti napjait. Ezután jött a 2009-es Ki nevet a végén?, amelyben Adam Sandler játszotta ugyanezt, csak bunyós helyett humoristában. Ehhez a sorhoz csatlakozott most a (a hihetetlenül idétlen magyar címmel ellátott) Hogyan írjunk szerelmet...

...ám a fentebb is említett, két (kifejezetten drámai és erős) filmmel ellentétben ez a romantikus komédia kategóriában indul, és ezúttal Hugh Grantet kell sajnálnunk, amiért szépfiúnak már túl ráncos, és a romantikus filmek fő szerepei nem automatikusan hozzá futnak be. Akarom mondani, az általa alakított Keith Michaels forgatókönyvíró lehetne a sajnálat tárgya, aki egyszer régen Oscar-díjat is kapott egy filmjéért, a mai modern filmiparban azonban már nem tud labdába rúgni, a romantika már nem kelendő és a lelketlen producerek csak az emancipált, „kickass” női főszereplőre vevők.

Kép a The Rewrite /Hogyan írjunk szerelmet című filmből

Az önsajnáltatás – főleg, ha nem megalapozott – egyáltalán nem vonzó a néző szemében, és Adam Sandler lamentálása talán pontosan ezért nem találta el annyira a pénztárcákat és a szíveket, hiszen karakterében (s vélhetően személyiségében is) benne volt ez a nem túl vonzó, szinte nyávogós hangvétel, de Rourke pankrátorának (és ezzel együtt a színésznek) a történetén meghatódott a publikum és a kritika is. Szerencsére Marc Lawrence nem vetette el a sulykot, helyesen ismerte fel, hogy itt nem lesz elég egy meghatódáshoz az, ha a 90-es évek talán leg(el)ismertebb szépfiúja kizárólag azon siránkozna, hogy nehéz az élet a ráncos, negyvenöt fölötti férfiaknak Hollywoodban (habár nem tudták kihagyni Hugh Grant Golden Golbe-köszönőbeszédének a filmhez igazított verzióját), és ehhez a történethez olyan remek dialógusokat írt, hogy még az előítélekkel megátkozott néző is kellemes érzéssel távozhat a moziból.

Pörgősen, dinamikusan jutunk túl az első felvonáson, a munkát nem kapó forgatókönyvíró elvállal egy kisvárosi egyetemen egy tanári munkát, hogy a számlákat fizetni tudja. Természetesen az elején nem veszi komolyan a tanítást, (természetesen) diákjai lelkesedését látva jobb belátásra tér, (természetesen) a film eleji cinikus, „csak a tehetség számít, a tanítás semmit nem ér” hozzállásából is kimozdítja a kétgyermekes, szingli, optimista világlátású egyetemista-családanya, Holly (Marisa Tomei), és (természetesen) végül a hazug, kizsigerelő hollywoodi rendszerrel is szakít.

Kép a The Rewrite /Hogyan írjunk szerelmet című filmből

Eredeti történetre, váraltan fordulatokra tehát senki ne számítson. Ami viszont mégis egészen jóvá (nem túlzás, tényleg jóvá) teszi a filmet, az a dialógus és (kissé meglepő módon, mondhatnánk egy ilyen történet után) a kifejezetten jól kidolgozott karakterek. Minden szereplőn érezhető, hogy az író-rendező tiszában van a családi hátterével, és nem csak a történet előrehaladásáért vagy a kötelező színészlétszám eléréséért vannak ott. A férfit a legelső napján elcsábító diáklányról (aki miatt kirúgását kezdeményezik az egyetemről) a film folyamán kiderül, hogy problémái vannak az apjával, de a közöttük lévő konfliktusra csak annyi utalás történik, amennyi kell. A családjáról folyamatosan panaszkodó tanszékvezetőnek (J .K. Simmons) igazából az égvilágon semmi valós problémája nincs, de elvárják tőle kollégái, hát panaszkodik. Még az elsőre legelnagyoltabbnak tűnő, „fajtiszta”, Star Wars-imádó (ennek ellenére azt rosszul idéző) nerd is árnyalódik a sztori előrehaladtával.

Kép a The Rewrite /Hogyan írjunk szerelmet című filmből

A témából adódóan elkerülhetetlen némi önreflexió, de ez sosem válik túlzottá vagy modorossá a film folyamán. Utalgat ugyan Michaels arra, hogy a harmadik „felvonás” megfelelő befejezése fontos neki, de az utalás végig értelmezhető diegetikusként is, ezzel megtartva némi (Hugh Granthez illő) finom eleganciát a filmben.

Nem vált világot a Hogyan írjunk szerelmet, stílusában kifejezetten rizikókerülő és fordulataiban is kiszámítható, a műfajhoz képest viszont meglepően friss és üde a szövegezése, életszerűek és szerethetőek a karakterei. Egy esős vasárnap délutánra tökéletes, hányingert nem okozó, lazán életigenlő film. Az abszolút legtöbb ki van hozva a történetből, (eredeti címével ellentétben) átírást nem igényel.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Hogyan írjunk szerelmet

Hogyan írjunk szerelmet

Színes vígjáték, romantikus, 106 perc, 2014

Rendező:
Szereplők: , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat