Miután a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál 2009-ben kampányt indított a kolozsvári Köztársaság (Republica) mozi megmentéséért, idén Salvati marele ecran! (kb.: Mentsétek meg a gyöngyvásznat!) címmel újból akcióba lendült, és arra biztatja az embereket, hogy mentség meg a mozikat.
Gazdag programot rejt a cím: külön honlap készült, ami bemutatja a romániai mozikat, azokat, amelyeket bezártak már és azokat, amelyek még élnek, Tudor Giurgiu filmgyártó cége, a Libra Film egy dokumentumfilmbe kezdett ezekről a mozikról, és a fesztivál keretein belül számtalan rendezvény népszerűsíti a hagyományos mozikat.
A rendezvénysorozat szombaton, május 31-én egy konferenciával indult, ahol a TIFF sikeresen összegyűjtötte a mozis szakma benn- és „kinnfenteseit”, hogy megbeszéljék a romániai mozik jelenlegi, nem túl rózsás helyzetét, és hogy közösen fedezzék fel, hogy mit lehetne tenni, ha tíz éven belül még szeretnénk a szélesvásznon egyebet is látni mint az amerikai akcióhősöket és romantikus drámákat.
Nyitóbeszédében Tudor Giurgiu röviden felvázolta, hogyan is jutott a romániai mozik száma az 1948-as 308-ról 1970-ig 6278 filmvetítő központig (35 mm-es és 16 mm-es vetítési rendszerrel), majd hogyan zuhant 2013-ban az aktív mozik száma 25-re – a multiplexeket nem számolva.
Felszólalt a kolozsvári polgármester, Emil Boc is, aki beszámolt a polgármesteri hivatal fáradozásairól, hogy a kolozsmonostori Dacia mozit is felújítsák és megnyissák, átadhassák a város lakóinak.
Valóban, a polgármesteri hivatalokon és a közigazgatáson sok múlhat, különösen egy olyan helyzetben, amikor a nagy része azon moziknak, amelyek még nem épültek át bingóvá, vendéglővé vagy diszkóvá, nagyrészt a polgármesteri hivatalokra lettek bízva. Jelenleg majdnem mind úgy maradtak, ahogyan átvették a Romania Filmtől: bezárva.
Lengyelországból, Horvátországból és Csehországból érkeztek szakemberek, akik elmagyarázták, mit is lehet tenni azért, hogy megnyissuk és felszereljük a mozikat, valamint hogy közönsége is legyen az itt zajló vetítéseknek.
A sikersztorik bátorítóak: Marta Materska-Samek, a Fundacja Rozwoju Kina (Mozifejlesztési Alap) elnökasszonya például elmondta, hogyan sikerült megmenteni a lengyelországi Malpolska régió mozijait európai támogatással, hogy sok kisváros visszanyerje kulturális és filmes központját. Lengyelországban nem a MEDIA-programot célozták meg, hanem olyan pénzalapokra pályáztak, amelyek a régiók fejlesztését segítik. Fontos volt bebizonyítani, hogy a mozik által munkahelyek jönnek létre és, hogy a kisvárosok lakói, ahol mozik nyíltak, elégedettebbek voltak lakhelyükkel.
Tina Hajon, a Horvát Filmközpont mozifejlesztési programjának felelőse arról számolt be, hogyan szereltek fel Horvátországban 29 mozit a digitális vetítésekhez szükséges anyagokkal, a Kulturális Minisztérium maximum 70%-os támogatásával. Így a mozik nyitva maradhatnak, és a támogatásért cserébe vállalják, hogy filmes oktatási projektekben vesznek részt, gyerekprogramot tartanak fent és elősegítik az európai és független filmek bemutatását.
Csehországban ezzel szemben nincs hiány moziban, itt mások a feladatok: meg kell győzni az embereket, hogy tegyenek egy kis erőfeszítést, menjenek el a moziba, és vegyenek jegyet azért, hogy filmet nézhessenek. Ivo Andrle beszélt az Aerofilms nevű cseh vállalat programjáról, amely a kisbabakortól 75 éves korig minden korosztálynak ajánl egy-egy érdekes filmes programot. A humoros bemutatóból kiderült, hogy mennyire fontos személyre szóló műsorokat összeállítani, és figyelembe venni mindenkinek az igényeit: például a kisbabás anyukáknak szóló vetítések nappal vannak, egy nem teljesen sötét teremben, ahol a gyerekek a szülők mellett játszhatnak, amíg amazok egy olyan filmet követhetnek figyelemmel, ami nem túl ijesztő és nem túl hangos. Röviden: hasznos tanácsok a mozimegnyitástól a mozi fenntartásáig.
Persze a szakmabeliek minden erőfeszítésükkel sem tudnak egyedül boldogulni. Ahhoz, hogy legyenek mozik és a közönség még sokáig nézhessen ott filmeket, s ezekből minél gazdagabb legyen a választék, bizony megéri gyakran moziba menni. Ha valaki még nem tudja, hogy miért jó a mozi, ajánlom figyelmébe a TIFF Cinema, mon amour nevű szekciójának a vetítéseit, ahol például újranézhetjük Giuseppe Tornatore Cinema Paradisóját és minden este a volt România Film filmes lerakatánál lehet felfedezni több, mozival kapcsolatos filmet.
Kis részvétellel és támogatással a filmes lerakat helyén pár éven belül akár Románia első filmmúzeuma is megnyílhat. A TIFF-es nézők adakozhatnak a mozik előterében található urnák segítségével vagy a következő honlapon keresztül: www.salvatimareleecran.ro. Így továbbra is láthatunk majd vicces, megható és izgalmas filmeket a barátainkkal és sok ismeretlennel, mert úgy a legjobb filmet nézni.
A Filmtett „filmsiratója” sok-sok képpel
A Cinema, mon amour szekció filmjei:
- Marios Piperides: The Last Remaining Seats, 2010, ciprusi
- Meritxell Soler, Julián Vázquez: Cinema a la fi, 2010, spanyol-argentin
- Morgan White: The Rep, 2012, kanadai
- Thomas Lowes: The Last Projectionist, 2011, brit
- Alexandru Belc: Cinema, mon amour, 2014, román
- Giuseppe Tornatore: Cinema paradiso,1988, olasz
- Bálint Arthur: Kisvárosi mozi, 2007, magyar