Wong Kar-wai: 2046 Wong Kar-wai: 2046

A jövőbe zárt emlékek

Wong Kar-wai: 2046

A kortárs művészetelmélet tapasztalata szerint egy műalkotás csak kontextusának bonyolult környezetében értelmezhető. Különösen érvényes ez Wong Kar-wai filmjeire, amelyek olyan – formai, tartalmi, filmnyelvi – idézetek, utalások, stílustörések, intertextusok szövedékei, melyek csak a rendező műveinek átfogóbb kontextusában értelmezhetők. Kar-wai képi világának érzékenysége az ázsiai kultúra ihletésén, illetve a médiaforradalom kulturális jelenségeinek szimbiózisán alapul. Filmjeiben kifinomult eleganciával fogalmaz a modern nagyvárosi létforma és az archaikus társadalmi szerkezet egyes elemeinek sajátos, ázsiai szimbiózisáról, amely mögött egy lehetséges jövőkép körvonalai látszanak kirajzolódni.

A Bukott angyalkák (1995) és a Chungking Express (1994) című filmekben a rendező főszereplővé magát a látványt teszi; a látvány dinamikája annyira intenzív, hogy a történetfoszlányok, valamint a szereplők jellemábrázolása a képi asszociációkon keresztül beszélődnek el. A vizuális szöveg helyettesíti a dialógusokat, a hagyományos kommunikációs formák megváltoznak. A szereplők mintha egy virtuális közegben élnének, a fizikai valóságnak az álomból vagy a sci-fiből ismerős szabadsága tér-idő kötöttségeket felszabadító játékában. A vizuálisan zsúfolt terek, a neonfényáradat, a képkompozíció geometriája, a zene erőszakossága és a kamera mobilitása a modern technológia képzuhatagából ismert heterogén telítettséget, szín- és mozgásmágiát varázsol a filmképre. Kar-wai teljes értékűen teremti meg a 21. század hibrid térélményének filmes lenyomatát.

Wong Kar-wai: 2046

Már a Chungking Express és a Bukott angyalkák töredékei is a hűvösen magányos, mégis elmélyült szerelem történetei, de ezek a történetek szétestek Kar-wai rendezésében, aki leginkább az amerikanizált távol-keleti kultúra lehengerlő vizuális-auditív élménnyé való átformálásával volt elfoglalva. Az Édes kettesben (1997) című filmben a rendező megkísérli, hogy a belső történetekre koncentrálva megszelídítse a keleti metropolisz ikonikus helyszíneit és saját, színes villódzású, halszemoptikával felvett képi stílusát. De az argentínai inspiráció, a bárok, gyorséttermek, vonatok vizuálisan megragadó világa ebben a filmben is témává exponálódik. A Szerelemre hangolva (2000) című filmben azonban a sebesség, a tér és a stilisztikai eszközök egyensúlyba kerülnek a cselekménnyel és az érzéki stílussal. A szerelem reménytelenségének gondolata ezer szállal ágyazódik bele a szereplőket övező társadalom képébe. A kamera, miközben a szereplőket folyamatosan keretekbe zárja, a mozdulatok és a formák, az anyagok és a színek lélegzetelállító pompáját tárja fel. A színésznő testének vonala, a nagy mintás ruhák tapintható anyagisága, a puha vörös függöny hullámzása, a biztos szemre utaló, mégis laza kompozíciók, a csillogó zene csak néhány elem abból az érzéki élményből, amit a film minden pillanata a szemnek és a fülnek nyújt. A film a hatvanas évek Hongkongjában játszódik, ami természetesen egy másfajta vizuális élmény, mint az előző két film mai Hongkongja.

Wong Kar-wai: 2046

Négy év előkészület és forgatás után elkészült Wong Kar-wai futurisztikus látomása, a 2046. A film kiindulópontja a Szerelemre hangolva 2046-os számú hotelszobája, ahol Chow úr, a főszereplő (az előző film eseményeitől meghatározva) könyvet ír egy vonatról, amely a jövőbe, egész pontosan 2046-ba repíti szereplőit, ahonnan nem tudnak visszatérni, de ahol megtalálják az elveszett emlékeiket. Kar-wai nem a sci-fi műfajában folytatja Chow úr történetét. A filmben van néhány meghatározó sci-fi-látványterv, ilyen az idő vonata, mely bájos androidok kalauzolásával a jövőbe röpíti az emlékkeresőket. De ez csak Chow ponyvaregényének filmes ábrázolása, a regény szintje a filmben. Ez a futurisztikus jövőkép azonban, a számítógépes grafika és az animehagyomány kiváló ötvözeteként magával ragadó virtuális tereket teremt. Kontrasztként a gondosan fényképezett korabeli selyemruhákkal, az omló vakolatú házfalakon folyó esővel, a sűrű füstben összeakadó pillantásokkal, a fojtó érzékiséggel és a mindent átitató melankóliával.

Wong Kar-wai: 2046

Emlékekért utazni a jövőbe eléggé bizarr időjáték. A 2046-os szám a kronológiai jövő, de Wong Kar-wai főhősének a múlt is: a hatvanas évek elején, az előző filmben egy ilyen számú hotelszobában találkozgatott Chow úr és a gyönyörű Chan asszony. A Szerelemre hangolva két főszereplője sorstárs a megcsalatásban; a megcsaló partnereket alig látjuk a filmben, közöttük azonban elmélyült érzelem születik. Szerelmük beteljesítése helyett folytatásos történeteket írnak együtt. Chow úr ugyanis újságíróként dolgozik, és ponyvaregényírással pótolja megélhetését. Újrakezdhetnék együtt, de a gyengéd lelkű Chan asszony nem tud idejében dönteni, Chow elutazik, a nő marad. A Szerelemre hangolva című filmben Chan asszony elsősorban képileg van megteremtve, törékeny szépségű, képekbe komponált jelenség, nem egy beteljesülő szerelem narratívája. Chow álmai nőjét írja meg Chan asszony alakjában. A 2046-ban azonban ez az ideál széttöredezik: egy titokzatos szingapúri kártyajátékos viseli a nevét; a szépséges Bai kisasszony kapja meg Chan asszony sudár alakját az emlékezetes, magas nyakú, testhez simuló kosztümökkel, míg a szállodatulajdonos idősebbik lánya a szerepét játssza el, amikor írótársa lesz Chow-nak, aki elegáns szomorúsággal éli meg a beteljesíthetetlen szerelem töredékeit.

Wong Kar-wai: 2046

Ahogy Wong Kar-wai előző filmjei, a 2046 sem történetközpontú. A jelen, múlt és jövő idősíkjai összemosódnak, a valóság és a fikció között sem lehet éles határvonalat húzni. A rendező zsonglőrködik az elbeszélésszálakkal és az idősíkokkal. A középpontban az újságíró Chow úr áll, aki valós történeteit beleszövi könyvébe, amit egy vonatról ír, amely a jövőbe, 2046-ba repíti utasát, ahol az megtalálhatja elveszett emlékeit. A regény és a film oda-vissza tükrözése határozza meg a film rejtélyes hangulatát. Chow történetével párhuzamosan több más történet is fut, hasonmások tűnnek fel, idősíkok váltakoznak. Miközben Chow benépesíti a fantasztikus regényt mindennapi életének szereplőivel, a múlt – a nagy szerelem elvesztése az előző filmben – a valóságos jelent írja át. Minden nőben felsejlik valamennyi a Szerelemre hangolva Chan asszonyának karakteréből. Miként Chow-t, a szeretőit is a múlt tartja fogva. A Szingapúrban megismert Fekete Özvegyről sohasem tudja meg, kit gyászol. Lulut, a könnyűvérű hölgyet, akivel egy féltékeny dzsesszdobos kése végez majd egy másik hongkongi hotel 2046-os szobájában, egy halott vőlegény emléke tartja fogva. A szálloda tulajdonosának lánya nem találkozhat japán szerelmesével, mert az apja gyűlöli a japánokat. Még a 2046-ba tartó vonat (a szállodás Wang kisasszonyról mintázott) android utaskísérője is másba szerelmes, mint utasába, aki vágyakozik utána.

Wong Kar-wai: 2046

A 2046 nem történetet beszél el, csak sejtet, hangulatokat, érzelmeket, érzékiséget. A kitűnő színészi játékhoz és a mindent átható zenéhez (az édesbús korabeli slágerek mellett Bellini-operákból vett részletek) meghatározó képi világ is társul. Wong Kar-wai rendező, Christopher Doyle operatőr és William Chang látványtervező megkapó erővel, mágikus fényekkel láttatja a málladozó, vizes falak között, hátsó szobákban szövődő szerelmeket. A labortrükkök, a torzítások, az egymásra fényképezések speciális effektusai által fölényes esztétikai rendet-rendetlenséget komponálnak. A szerkesztési elvet a kihagyás, a szokásos információk radikális kerülése jellemzi. A történet denarrativizálódik, és újraértelmeződik a folyamatosan áradó képi asszociációk által. A jelentések végig megőrzik törékeny esetlegességüket, nyitottságukat, az utalások finomak, jelzésszerűek. A képek rendjét nem csak a cselekménylogika szabályozza, gyakori a töredékesség és az ismétlés.

A 2046 koncepciója: a személyes mikrovilágra jellemző portrék, ruharészletek, belső terek, és a stilizált, futurisztikus városképek makrovilágának lüktető egymás mellé helyezése. Kar-wai filmjeiben gyakran alkalmaz betéteket a mai túlnövekedett metropoliszok vizuális ingereit sűrítve képekbe, mint érzékeinket meghaladó, kibertér díszleteket. A nagyvárosok vizuális terei tükröződnek a szereplők csapongó, töredékes hangulataiban, állapotaiban. Ezek a kiberterek tradicionális távol-keleti belső terekké, személyesekké válnak, betöltődnek a szereplők hangulatával, vágyaival, sérüléseivel. Ahogy a Bukott angyalkákban a reklámfények szivárványa szétfolyik a lány ruháján, a fiú pedig nézi, mint egy neki rendezett kaleidoszkóp játékot. A bukott angyalok otthonos otthontalanságát.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Kapcsolódó filmek

  • 2046

    Színes és fekete-fehér filmdráma, fantasy, sci-fi, romantikus, 129 perc, 2004

    Rendező: Wong Kar-Wai

  • Szerelemre hangolva

    Színes filmdráma, romantikus, 98 perc, 2000

    Rendező: Wong Kar-Wai

Friss film és sorozat

Szavazó

Ki a kedvenc Jedi lovagod?

Szavazó

Ki a kedvenc Jedi lovagod?

Friss film és sorozat