A Hegy romantikája A Hegy romantikája

A Hegy romantikája

ÉRTÉKELD A FILMET!
Mikrokozmosz – Füvek népe
Claude Nuridsany, Marie Pérennou
1996
Mikrokozmosz – Füvek népe

Mikrokozmosz – Füvek népe

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 8 10 1

8

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Ha nagy leszek, egyszer feltétlenül megírom a pannonhalmi emlékeket – fogadtam meg számtalanszor az otthon töltött évek alatt. A hegytetőről ezer éve figyelő apátság, a gimnázium és a tanárok házsora az iskola lábánál; a fekete reverendájú szerzetesek, a turisták, akiket a padon ülve figyeltünk, a rajzszakkör, diák barátaim: mind-mind megörökítésre váró emlékek. Olyan romantikája volt ennek a nyolc esztendőnek, melyet sehol máshol meg nem tapasztalhattam.

Semmit sem lehetett ennyire gyűlölni és szeretni egyszerre, mint azt a világot: az elzártságot, írott és íratlan szabályokat, a napi buszozást győri iskolámba, a tanár úr/tanárnő lánya billogot. És az esti sétákat, amikor annyira jellegzetes illatú volt a levegő, a hosszú beszélgetéseket és hallgatásokat festő tanárunkkal, az előadásokat, a gyönyörű évszakokat, azt, hogy az ember lánya úgy eltűnhetett a fák között, a domboldalon, hogy nem kellett embert látnia.

És igen, ott volt a mozi, hetente kétszer. Szerdán komolyabb, „művészi” filmeket játszottak, szombaton szórakozató közönségfilmeket. Imádtuk! Először, emlékszem, a Szabadítsátok ki Willy-t! láttam ott, apu vitt fel minket öcsémmel. Ritkán jártunk moziba, messze is volt, drága is, nem is igényeltük, kicsik voltunk még. Beültünk hátra egy sorba, nyújtogattam a nyakam, hogy kilássak a nagyra nőtt kamaszok fejei között. Egészen elvarázsolt. Talán tizennégy éves lehettem, mikor aztán elkezdtem rendszeresen feljárogatni szintén „tanárgyerek” barátnőmmel. Először persze szombaton mentünk. Egyrészt, mert nem értettük a szerdai filmeket, másrészt, mert másnap korán kellett kelni, fél hétkor indult a busz. Aztán, hogy gimnazista lettem, egyre gyakrabban néztem a szerdai történeteket is, mígnem felnőttem hozzájuk. Akkor aztán törzsvendég lettem. Ambrus atya jóvoltából két hónapos vagy fél éves késéssel, de valamennyi film eljutott hozzánk, amit érdemes volt látni a moziban, legyen az plaza vagy művész mozi. A Chipkatonáktól kezdve a Mikrokozmoszig mindet megnéztük. Szertartása volt. Belépni a keserű, avarszagú gimnáziumba, és igen, ott a tizenharmadik és tizennegyedik sor melletti beugrónál, ott volt az én helyem, egy pótszéken. Így alakult. Aztán lassan érkeztek a diákok is. Kicsik, nagyok vegyesen. Mindig volt, aki felmászott az ablakba, hiába hívta le az atya minden egyes alkalommal, és a hetedikesek is gyorsan megtanulták év elején, hogy nem kifizetődő plüssállatkával megjelenni a moziteremben, mert az könnyen az idősebbek röplabdájává válhat. Volt, hogy film előtt csak intettünk egymásnak, volt, hogy pár gyors szót még váltottunk is barátaimmal. „Majd a film után”.

Nyolc után öt perccel aztán becsukták az ajtót, és jobb esetben elcsendesedett a társaság. Ha nem, megindultak a pisszegések, és persze, egy idő után, ha maguk a pisszegők abbahagyták volna mások moderálását, kezdeni tudtunk volna. Ilyenkor néha kinyílt a gépterem ajtaja és kiszólt az atya: „Uraim, ha nem tudják abbahagyni a beszélgetést, mára akár be is fejezhetjük!” A kemény székek recsegtek, a hőség néha elviselhetetlen volt és egy hosszabb film végére a levegő is elfogyott, hacsak nem jutott eszébe valakinek, hogy talán ablakot kellene nyitni, és soha senki nem ment ki a film közepén. Nem szürcsölt senki kólát, se kukoricával nem zajongott, és zárt mozi volt! Talán ez volt az egyik legjobb benne. És a hangulat. Közös nevetések, a felnyikkanások a ijesztőbb jeleneteknél, s néha kósza beszólások, amin aztán röhögésben tört ki a fél kamasz banda, Ambrus atya ismét ránk világított az elemlámpával és a film folytatódott. A legostobább amerikai filmeket a nyúlós happy end után rendre megtapsoltuk, de így jártak a szenvelgő színészek is a vásznon. Együtt gondolkodtunk, nevettünk vagy ültünk visszafogott lélegzettel, és ebben a környezetben nem bántott senki a hujjogatás, a gúnyos vagy éppen elismerő taps a filmek végén. Míg futott a stáblista, visszazökkentünk a valóságba, megindultak a susogások, az első halk vélemények közlése a szomszéddal vagy éppen ellenkezőleg, csend ült a teremben, és a végkifejlettől, mondanivalótól letaglózott arcokat bántotta a felkapcsolt villany. Aztán hangos robbanással felcsapódtak a székek, és megindultunk kifelé.

Barátaimmal beszélgettünk még, télen majd megfagyva, tavasszal az első meleg estéken, persze mindig tilosban, akár húsz percet is. Vigyorogtunk, vitatkoztunk vagy felemlegettük a legjobb jeleneteket. „Jó éjt, szép álmokat!” és elindultam egyedül a macskaköveken, a képsorokon vagy az elhangzott szavakon töprengve, és mentem, míg idejutottam, a bölcsészkar filmelmélet szakára.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Mikrokozmosz – Füvek népe

Mikrokozmosz – Füvek népe

Színes dokumentumfilm, 80 perc, 1996

Rendező: ,
Szereplők: , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

8

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2024

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2024

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur