„Ez a kicsi ország a maga szűkre határolt nyelvterületével csak valami különleges stílussal, valami jellegzetes sajátosság révén, valami zamatos eredetiség színében vonhatja magára a külföld figyelmét.” (Janovics Jenő)

Mind a magyar, mind az egyetemes filmtörténet szempontjából fontos műhely volt az 1913–1920 között Kolozsváron működő filmstúdió. Hogy mára már kevesen tudják igazolni az itt folytatott munka művészi jelentőségét, annak egyetlen oka van: a megvalósult alkotások 94%-a megsemmisült. Az ez alatt a 7 év alatt a kolozsvári filmgyárban készült több mint 70 játékfilm közül ma már csak 4 tekinthető meg. A kolozsvári alkotómunka nemzetközi színvonalát azonban más adatok, nevek is igazolják. Itt kezdte rendezői pályafutását Korda Sándor, aki később sir Alexander Korda néven Angliában lett elismert rendező. Hasonlóan, karrierje első éveiben Kolozsváron dolgozott Kertész Mihály is, aki két évtizeddel később Michael Curtiz néven tett szert világhírnévre. A listát hosszasan folytathatnánk: itt rendezett Garas Márton, itt játszotta egyetlen filmszerepét Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya”, továbbá Várkonyi Mihály, aki később ugyancsak Hollywoodban szerzett hírnevet, Szentgyörgyi István, Jászai Mari, Berky Lili, Gál Gyula, Márkus Emília. Egy olyan időszakban, amikor a film még kereste maga helyét a művészetek közt, amikor a legtöbb magyar filmgyár külföldi bevált módszereket próbált utánozni szegényes körülmények között, a Kolozsváron működő stúdió dr. Janovics Jenő színházigazgató irányítása alatt arra törekedett, hogy irodalmi értékű alapanyagból igényes művészfilmeket hozzon létre. Ennek érdekében a kor legtehetségesebb színészeinek segítségével, és a legjobb, külföldön tanult szakemberekkel sikerült olyan színvonalú filmeket gyártania, melyeket szívesen kötöttek le a külföldi filmterjesztők is.

Az idők során előkerült 4 filmet leszámítva jelenleg a fennmaradt képanyag és kortárs kritikák, riportok, későbbi visszaemlékezések alapján rekonstruálható a stúdióban folytatott munka. A Filmtett Egyesület és a Magyar Nemzeti Filmarchívum a fennmaradt állóképek, plakátok és kortárs szövegek (idézetek, kritikák) segítségével egy olyan albumot nyújt az olvasónak, amely nemcsak az itt folytatott munka fontosságát szemlélteti, hanem bepillantást nyújt abba is, hogy mit jelenthetett az 1910-es évek közepén a filmgyártás Erdély legfontosabb filmstúdiójában. Technikai részletek (például némafilmek színezése), a sajtó viszonyulása a filmgyárhoz, megfilmesítési jogokért folytatott perek, egy-egy film nemzetközi visszhangja, forgatási anekdoták, némafilmek propaganda célra való felhasználása és az első világháború hatása a filmgyártásra csak egy pár azon témák közül, amelyeket egy-egy film kapcsán érint a könyv.

A könyv szerkesztői 7 intézmény (Magyar Nemzeti Filmarchívum, Román Nemzeti Filmarchívum, Országos Széchenyi Könyvtár, Nemzeti Színháztörténeti Intézet, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvári Nemzeti Színház Dokumentációs Tára, Román Nemzeti Levéltár) és több magánszemély gyűjteményéből, több mint 700 fénykép és plakát közül állították össze a könyv anyagát. Az a tény, hogy a kisebb méretű gyűjtemények helyett ilyen nagy mennyiségű anyagból válogathattak, lehetővé tette a szerkesztők számára, hogy több, a kolozsvári némafilmgyártás történetével kapcsolatos kérdést tisztázzanak: számos ismeretlen, vagy rossz filmhez sorolt fényképet azonosítottak be, elveszettnek hitt forgatókönyveket dolgoztak fel, filmek cselekményét rekonstruálták. Az album tehát nemcsak ismeretterjesztő jelleggel rendelkezik, hanem komoly lépést jelent a kolozsvári némafilmgyártás ismeretlen részleteinek a feltárásában is.

A könyv megvásárolható a Filmtett Egyesület irodájában (Horea út 4/18, Kolozsvár) kedvezményes, 32 lejes áron, valamint a kolozsvári Phoenix, Gaudeamus és Bagoly könyvesboltban, és a Röser Antikváriumban. A könyv bolti ára 39 lej. Magyarországon jelenleg a Xantusz könyvkereskedésben, a Harmat Kiadónál, az Írók Boltjában és a Ráday Könyvesházban lelhető fel. Továbbá megrendelhető a Bookline és a Koinónia honlapján.
További képes ízelítő a könyvből











Recenziók
- Margitházi Beja: Rendes feltámadás
- Dunai László: Elveszett némafilmek nyomában
- Ferencz Zsolt: Megelevenedik a Szamos-parti Hollywood
- Deák-Sárosi László: Egy letűnt kor élménye
- Demény Péter: A mértéktartó rajongás története
- Papp Attila Zsolt: Kincses Kolozswood
- Harmat Eszter: Eltűnt filmek nyomában